bőr fn és mn 4C5  bűr (rég v. nyj)

I. fn

1. (Anat) ’az ember, ill. a gerinces állatok azon kiterjedt érhálózattal és idegvégződésekkel rendelkező érzékszerve, amely a testet többrétegű (jellegzetesen pigmentált) kültakaróként borítja, megvédve a különféle környezeti ártalmaktól’ ❖ gyakorta olly vaſtag a’ kls bör, hogy genyetſég által nem theti magát rajta hanem az alatta való húsba mélyebben belé évödik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 494) | A szerecsen korom bőrét Ha fehérré tehetné (1790 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [a lovak] bőrin átvirít a borda (1846 Kuthy Lajos C2857, 304) | [Cartel úr] bőre sárgás-barna volt a sok kvarcfénytől, de ez a bőr olyan ráncos, olyan löttyedt volt, mintha semmise lett volna mögötte (1926 Nagy Endre CD10) | vörhenyeges, gennyedző bőr (1969 Konrád György 9351002, 118) | Légzésük [ti. a férgeké] a bőrön keresztül történik (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065002, 61) | [az öröm és a szenvedés] ujjaink hegyéig betölti a testet, olyannyira, hogy bizsergését már bőrünk belső felszínén érezzük (1990 Beney Zsuzsa 2001021, 12) • bőrig ázik ’〈ember, testrész, es. állat ált. esőtől〉 addig ázik v. annyira elázik, hogy a ruhája, ill. 〈állat〉 bundája, tollazata teljesen átnedvesedik’ ❖ Azt hiszem, felel az idősb, bőrig ázott tagjait rázva, ’s dideregve: itt a’ gerinczen kikerülhetjük a’ vizet (1838 Jósika Miklós 8212010, 64) | Nagy zápor volt az éjjel, bőrig áztam a mezőn (1878 Lukácsy Sándor C2947, 14) | bőrig ázott veréb (1918 Berkes Imre Izidor CD10) | [a cerkófok] bőrig ázva kúsztak fel a gyökereken, úgyhogy csak úgy rázták bundájukról a vizet (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Ráadtam a vízhatlan gumiköpenyemet – mondta Bill –, mert már bőrig ázott (1971 Déry Tibor 9107017, 206) • bőrig áztat ’〈víz, kül. eső〉 okozza, hogy vki így ázzon v. elázzon’ ❖ bőrig áztat e’ vad zivatar (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare 8524418, 222) | Ha két deci vizem van, egy decit elmosdom. Mostanában az esővíz is gyakran bőrig áztat (1914 Halász Gyula CD10) | Támadásuk kezdetén hirtelen eső kerekedett, bőrig áztatta őket és íjaikat (1997 Rubicon CD17).

1a. (a csont szó párjaként, jelzőként is) ’〈nagyfokú soványság kif-ére〉’ ❖ Tsak a’ csontja ’s a’ böre (1795 Szent-Páli István 7323002, 293) | nézz elaſzott br és tsont karjára (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 13) | csontból és bőrből álló férj (1829 Horváth József ford.–Becker¹ 8187004, 8) | le is soványodtam, hogy mán csak a csontom, bőröm vót (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 154) | Egy hétig tartottak fogva, csont és bőr voltam, amikor elengedtek (1996 Természet Világa CD50).

1b. ’〈az egészség, a testi épség, ill. az élet jelképeként〉’ ❖ [a király,] féltvén a’ maga brét, tanátsosbnak itélte, tet mint jó Baráttyát bé-fogadni (1785 Lethenyei János ford. C2909, 38) | Tudhatja, hogy a poétaembernek kényes a bőre, mit nyargal késő este a harmatban? (1886 Jókai Mór CD18) | csak a saját bőrét akarta menteni (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 362) | senki se szívbajos, ha a más bőrére megy a játék (1956 Maróti Andor 2005094, 832) • bőrében áll (rég) ’vkinek a kára v. haszna vmi, ill. érdeke fűződik vmihez, az érdeke forog kockán’ ❖ tudja, hogy bribenn áll, ha ideje koránn az  rendibe meg-jelenni nem látándják azon rendnek ell-járói (1780 Magyar Hírmondó 7444009, 652) | Nagyon börökbe áll a’ többi Europai Hatalmasságoknak, hogy a’ két Császári Udvar hatalmát nagyra ne hagyák nevekedni (1790 Szirmay Antal C2451, 46) | Prókátornak briben áll, Hogy a’ Rab mellett allegál (1819 Farkas András 7333009, 23) | igen szeretnők, hogy mikor így a bőrünkben áll valami, nekünk is volna valami beleszólónk (1868 Hamary Dániel C2107, 65) • bőrében jár (rég) ’ua.’ ❖ Ho! ho! brömben jár itt a’ dolog (1775 Simai Kristóf C3746, 92) | Brömben jár a’ dolog. az az: Az én károm, vagy hasznom (1793 Kovács Pál¹ C2763, 68) | Az  brében jár: oh melly hathatósan fog tudni beszélleni (1811 Döme Károly ford.–Metastasio C1452, 222) | irataimat [a gyárban] a Generálisnak bemutattam, mindent hitt, de nem segíthetett, mert – úgy mondá – az ilyen titkos gyártás neki bőriben jár (1849 Gábor Áron² CD45) • vmilyen bőrben van ’láthatóan vmilyen egészségi állapotban van’ ❖ Jó ’s fényl brben vagyok én (1814 Virág Benedek ford.–Horatius C4492, 30) | A bérkocsi lovai mindig rosz bőrben vannak (1844 Nagy Ignác C3258, 14) | Gyalázatos bőrben vagy, hogy rossz rádnézni! (1924 Kassák Lajos CD10) | A legrosszabb bőrben Tót volt. Agya zúgott. Érzékszervei megszűntek működni. Hallucinált (1967 Örkény István 9500034, 196) | a kis Sarif nincs jó bőrben, arca tele kelésekkel, pattanásokkal (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. (birtokszóként) ’〈annak kif-ére, hogy vki a saját (maga) életében, helyzetében, állapotában érzékel vmely külső eseményt, körülményt〉’ ❖ a hatvan év alatt, míg [VII. Edward] trónra került, alig volt már emberi vonatkozás, amit a maga bőrén ki ne próbált volna (1910 Ignotus CD10) | a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy tönkremegy a nép és elpusztul a nemzet, amelyiknek vallása nincsen (1940 Bangha Béla 9024001, 9) | Az emberek, tehát az írók is, elsődlegesen a történelmi korszakot élik át, mert azt érzik a bőrükön. Az emberek nem irodalmi korszakokban, hanem történeti korszakokban élnek (1982 Sőtér István 2028002, 215) | Jól érzi magát a bőrében akkor is, ha mások kritizálják? (2000 Figyelő CD2601).

1d. (birtokszóként) ’〈sors, élethelyzet jelképeként〉’ ❖ Én brötökben lenni nem akarnék (1786 Dugonics András C1471, 257) | Annak a’ bőribe még inkább nem szeretnék búni (1806 Babotsai István C0702, 22) | én a te bőrödben nem tudnék olly nyugodt lenni (1838 Jósika Miklós C2398, 101) | Szepegve gondolt arra, ha ő lett volna Manusek Vince bőrében azon a végzetes délutánon (1902 Mikszáth Kálmán CD04) | Orczyné: Kedvesem! Nincs börtönben! Teleki: Bár ott volnék. Az is jobb volt. Orczyné: Mert mellettem a börtönnél is rosszabb?! Teleki: Maga mellett! A helyemen nem vagyok. A bőrömben, a dolgunkban (1963 Illyés Gyula 9274055, 239).

1e. (rendsz. ›arc‹ jelentésű szavakkal) ’〈lelki érzékenység, szemérem- v. szégyenérzet, ill. ezek hiányának jelképeként〉’ ❖ Istenücshig az orcám bhűre szintúgy égett (1799 Csokonai Vitéz Mihály C1329, 371) | Hah, hát a világ minden szörnye rokonom? tehát ilyen gyalázatos vér foly ereimben. Oh szégyen, ne mard le képemről a bőrt! (1846 Petőfi Sándor 8366449, 198) | jó vastag bőre volt sértések elszívelésére (1850 Jókai Mór CD18) | Hát van bőr a képükön, ilyen széket adnak alám, hogy kiáll belőle a szeg? (1958 Népszabadság nov. 12. C1499, 11) | Lesült a pofámról a bőr. Másoktól kellett megtudnom, miért nem járhat kapálni az én feleségem (1972 Szabó István² 9625003, 472).

1f. (állatbőr kikészítésével v. értékesítésével kapcs. igékkel) ’〈anyagi v. fizikai kizsigerelés, kiszipolyozás v. kihasználás jelképeként〉’ ❖ Már a’ ſzegény jobbágyainak ſzinte a börit is le-huzza (1794 Magyar nyelvmester C1947, 179) | Ilyen módon fogják megnyúzni népünket, Jaj, régen eladták már a’ mi bőrünket (1802 Csokonai Vitéz Mihály C6225, 170) | én nem akarom senkinek a bőrét lenyuzni; de ha nem fizetnek, hát majd lenyuzza az ügyvéd duplán (1882 Vértesi Arnold C4453, 121) | adó a papnak, harangozónak, községnek, államnak, az Istennek tiszteletére adakozz. Hány bőrt húztak már le rólunk? (1976 Dobos László 1034004, 342).

2. (Ipar is) ’lenyúzott (és kikészített, ill. feldolgozott) állatbőr (mint vmely tárgy anyaga)’ ❖ ſenki nem tudhat ſarut varni, ſem bört ki kéſziteni, ha tſak a’ varga vagy timár meſterſéget nem tanulta (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 575) | A’ gyapjas, – szőrös-bőrök a’ szűtsök által szoktak kikészíttetni (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315022, 404) | Adjon isten juhot, Ökört a magyarnak, Hej hogy adhasson sok bőrt A zsidó szomszédnak (1874 Arany János népdalgyűjteménye C0663, 26) | a bőr husos részét késsel lekotorják. A bőrt cserzik is, cserfahéjfőzetbe teszik; a főzethez még egy kis timsót adnak. A cserzett bőr barna lesz (1911 Malonyay Dezső 8292034, 225) | Mikor [a vászonnemű] új, béavatjuk jó avas zsírba. Akkor ojan lesz, mint a bűr (1930 Móricz Zsigmond CD10) | [A bukósisak] a cipő talpához hasonló vastagságú bőrből készült (1992 Huszár János 2012004, 150).

2a. ’ez v. ennek darabja mint (használati) tárgy (része)’ ❖ Szent István alatt [a magyar nemzet] szent oltár előtt térdepel, posztót visel inkább s törvényt ír bőrre (1779 Bessenyei György¹ C1083, 28) | A padra drága bőröket teritettek, ugyszintén a földet is bőrökkel boritották. Narda hermelines palástban, ragyogó gyémántos pártával ült a ruganyos prémen (1879 Sziklay János ford.–Sacher-Masoch 8447004, 21) | [a szabott főkötőt a nép] ősi zamattal, parittya-főkötőnek nevezi, hasonlatát a hajító parittya bőrének alakjától véve (1912 Malonyay Dezső 8292037, 86) | A gitárokat Tátrai Tibor kezelte, s a csapatban két dobos, Póta András és Solti János püfölte a bőröket (2000 Magyar Hírlap CD09).

2b. (Sp, sajtó) ’futball-labda’ ❖ megint az orra előtt látja a gömbölyű bőrt (1912 A magyar sportnyelv C6215, 217) | A gyerek rámnéz, aztán nekifut, ballal akarja rúgni, de gyengén találja el a „bőrt”. (Ahogy most a sporthírlapírók a labdát nevezik) (1958 Népszabadság nov. 30. C1499, 16) | A godalmingi Charterhouse magániskola a foci egyik őshelye, az ottani diákok kezdték a múlt század közepén két csapatra osztva rúgni, a kapuk felé terelgetni a bőrt (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (rendsz. birtokszóként) (ritk) ’különböző növényi részek felületét körülvevő (vékony) külső réteg, héj, kéreg stb.’ ❖ [a gumós lednek gyökérgumója] vizben meg-fzve és a’ fekete brit le-vonva, friſs vajjal, ſokaknál kedves tavaſzi tsemege (1787 Mátyus István 7222017, 276) | az ollyat [ti. barackot] példáúl, a’ melyiknek a’ kűlső bőre nem szőrös, hanem kopasz, azomban a’ húsa kemény, a’ Frantziák Brugnons-nak, az Anglusok Nectarin-nak mondják (1805 Pethe Ferenc 8364016, 270) | a spórák a levél bőre alatt a levél szövetében keletkeznek (1893 PallasLex. CD02) | bús füge, […] jer! barna melledbe harapok. […] Óh, érdes bőr, sikamlós vér, nyelvem alatt foszladó rostok (1933 Babits Mihály C0695, 463) | a [lefagyasztott] paradicsom felengedés után azonmód, nyersen élvezhetetlenné, folyóssá válik, bőre pedig felpöndörödik (1989 Frank Júlia CD19).

4. ’vmit befedő, beborító v. körülburkoló hártyaszerű réteg’ ❖ ſzájában az apro ſebek ſem nagyon nem fájnak, ſem nem forrok, hanem inkább ſetét vereſsek, és gyakran ſzalonna forma börrel vagynak bé-vonva (1778 Milesz József ford.–Störck 7227003, 56) | A’ tsalárd idő’ járása, a’ gyakortai esőzés vagy szárazság […] ollyan környűlállások a’ mezei gazdaságban, mellyek a’ főld’ termékenységét vagy terméketlenségét […] egésszen megváltoztathattják, és a’ főld’ bőrének viztartható erejét másmás szerrel kívánnák mérsékelni (1805 Pethe Ferenc 8364003, 74) | Vizahólyag […], különböző […] halak úszóhólyagának (l. Halhólyag) belső, húsos és edénydús bőre (1897 PallasLex. CD02) | A tyúk zuzájának a belső bűrít lehúzni (2000 Az Európai Folklór Intézet kiadványai CD48).

4a. (birtokszóként) (Konyha is) ’vmely töltelékes húsáru disznó- vagy juhbélből, ill. műanyagból való külső védőburka, lehúzható héja’ ❖ ha kolbászt esznek – bőrét adják ide, ha disznósajtot esznek, szintén a bőrét adják ide (1877 Adomák a magyar nép életéből C0526, 60) | felvágtam a hurka bőrét (1919 Szabó Dezső 9623005, 231) | Szép, kerek, vörös párizsi szeleteket [ettek], amelyeknek a bőrét a fogukkal húzták le (1925 Krúdy Gyula CD54) | [A burgonyát] felforralva fedő alatt puhára főzöm, csak ezután karikázom bele a bőrétől megfosztott kolbászt. (A kolbász bőre könnyűszerrel lejön, ha meleg vízbe rakjuk, majd a vízből kivesszük, és öt percig hagyjuk szikkadni.) (1990 Frank Júlia CD19).

5. ’folyadék, pép felszínén kül. lehűléskor keletkező hártyaszerű réteg’ ❖ az emlitett bör tſak akkor támadhat a’ vérnek ſzinén, midön ſzökeſſel [!] jön ki az érböl, és fel nem zúrják [!] zavarják a’ fel-fogó edényben (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 69) | ha egy darabot [ti. vizahólyagot] meleg vizbe el-olvasztva, a’ nyúlós borba tltenek, a’ bor szinén a’ hordóba vékony brt formál (1795 Gáti István C1860, 215) | keverd fel többször, hogy böre ne legyen, mint a’ téjnek szokott lenni (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 691) | A hűsebb levegőtől finom bőr vonta be a kocsonyás drága édességet [ti. lekvárt] (1926 Babits Mihály C0698, 59).

6. (biz, gyakr. pejor) ’(csinos, kívánatos) nő’ ❖ ezis hasonlo képpen elmenvén a’ rosz börrel, megint reá ütnek erreis a’ Politzájok […]; bérontanak és az elsö 3 Politzájt és a’ Kuplernét [ti. a bordélyház vezetőjét] Leányoſtol fogſágba kiſérék (1787 Magyar Kurír C0312, 192) | egy gyönyörü deli hölgy suhant arra el. […] – Hej, […] ugy-e felséges lény volt ez? – Bizony derék bőr, – jegyzé meg a kérdeztetett Balázs (1846 Pesti Divatlap C5838, 667) | volt aztán nekem még valakim. […] Te, Elekes: egy cseléd, egy egész közönséges cseléd […]. – Haj, de micsoda pötty volt az. Jó bőr. Szűz volt (1926 Kosztolányi Dezső CD10) | Egy vöröshajú nő lépett be [a kocsmába]. Fekete szemöldök, húsos ajkak, oldalt sliccelt szoknya. Tűrhető karosszéria: „Jó bőr!” (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 49).

7. (rég) ’öltözet, ruha, ill. külső megjelenés, küllem’ ❖ Az áhitatos Apátzak [!] tsak nem kiugranak a’ ſzent börböl örömökben (1787 Magyar Kurír C0312, 166) | A magyar magára […] német bőrt öltözött (1812 e. Keresztesi József 7172003, 214) | olasz bőrben, egy-egy magyar bajnok (1879 Arany János C0657, 69) | átadta magát a Bubenyik kezeibe, aki már várt rá a keményre vasalt elejű inggel, meg a frakköltözettel […]. – No, bracsok slatki (no, édes testvérke), nyúzd le hamar rólam ezt a bőrt (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312014, 147).

7a. (rendsz. birtokszóként) ’vkinek az önmagáról mutatott képe mint az önazonosság jelképe’ ❖ [a hazug próféták,] ha ki-tudódnak, hogy rajta ne veszejtsenek, más börbe öltöznek azonnal; vagy oda illanak [!], hol ſzabadabb az ollyan káromkodás (1777 Molnár János C3195, 256) | Szivemnek meg magyarázhatatlan keserségével kellett ſzemlélnem […] hogy’ vetkezik ki bribl; hogy’ tseréli fel nyelvét, más idegennel; hogy’ tagadja meg maga magát (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419024, 662) | [Jelencsek] most csak annyiban változtatá bőrét, hogy nyilvánosan hallgat (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 521) | kiütött a bőre alól a komolyságot affektáló bíró (1911 Móricz Zsigmond C3220, 176) | a nappal szerény átlagautós bőrében [szürkületkor és este] életveszélyes rém rejtőzködik (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. mn

’(jellemzően) lenyúzott és kikészített állatbőrből való, ill. ezzel borított 〈használati cikk〉’ ❖ A melledre tévén patyolatból taréjt, Antecessoroddal [= hivatali elődöddel] egyél spárgát, paréjt; Akkor lábatokra vonván bőr fischledert [= halbőrt], Látogassátok meg púderesen Federt (1795 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | a tegez kétségkívűl bőr volt (1876 Salamon Ferenc CD57) | egy barna, vékony, kivarrott, bőr dohányzacskó (1920 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Valódi bőr ülőgarnitúrát keresek, amolyan angolosat, amilyen a filmekben a kandallótűz előtt látható (2000 Lakáskultúra CD39).

Ö: állat~, angóra-, angyal~, antilop~, arc~, bagaria~, bárány~, birka~, bivaly~, boksz~, borjú~, bunda~, csont-~, disznó~, egész~, elő~, farkas~, fej~, fél~, felső~, hal~, kecske~, kesztyű~, kígyó~, kutya~, lakk~, liba~, ló~, marha~, medve~, mű~, nyers~, ördög~, párduc~, szalonna~, szarvas~, szattyán~, szín~, szőröstül-bőröstül, talp~, tehén~, vad~.

UB: -bántalom, -barát, -betegség.

Fr: ép.

ÖU: borz~, ember~, fel~, fóka~, gyík~, juh~, króm~, kül~, macska~, maroken~, nyúl~, ökör~, test~, tigris~, vidra~.

ÖE: ~anyag, ~árus, ~beteg, ~borítás, ~cserző, ~elváltozás, ~enyv, ~érzékenység, ~fekély, ~feldolgozó, ~felület, ~féreg, ~foszlány, ~gyűrű, ~harang, ~harisnya, ~hulladék, ~izgató, ~kéreg, ~kereskedelem, ~kereskedő, ~kötényes, ~lemez, ~nemű, ~orvos, ~redő, ~repedés, ~rész, ~réteg, ~sejt, ~szag, ~szalag, ~szandál, ~szerű, ~takaró, ~vizenyő.

Sz: bőrtelen.

Vö. CzF. ~, bőröstül; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bőrátalvető, bőr-kalaptartó, bőrlevelestáska, bőrmellrevaló, bőr-párnazsák, bőr-párnazsákocska, bőr-priccsnyeregszer, bőr-rabnadrág, bőrszekéralj, bőr-ületpárna; ÚMTsz.