csakis partikula és msz 0
I. partikula
’〈a mondat vmely, kül. a lényegi, új információt hordozó részének a kiemelésére, az állítás érvényességét nyomatékosan és kizárólag az utána álló főhangsúlyos állítm-ra v. más (szerkezetes) mondatrészre korlátozva〉’ ❖ Országos institutum [= intézmény] nélkül is némünemű Tükör lészen a’ mi Társaságunk; akkor lessz osztán ollyan Erudita Societas [ti. tudományos társaság] forma […], addig pedig tsak is magunk munkájival kell töltenünk Orfeusunkat (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 340) | Az emberek más baján csak mulatnak, Megérteni csakis rokonérzés bír (1842 Madách Imre 8284023, 20) | [Arany Jánosnak] apjától örökölt komolyságát zárkózott gyermekkori élete és a gyermektársaság hiánya csakis fokozhatták (1893 Riedl Frigyes 8393001, 4) | Kávéházban a vendégek kiszolgálására csakis férfiszemélyek alkalmazhatók (1901 A Vendéglős 2100001, 8) | Ha egyáltalán megírhatja azt, amit kívánnak tőle, csakis lepel alatt teheti (1996 Szabó Magda 9630011, 191).
a. (alárendelő összetett mondatban is, az utalószó elhagyásával is közvetlenül a ksz előtt) ’〈hátravetve az előtte álló kijelentés nyomatékos korlátozására, ill. vmely állítást utólag megszorító, pontosító információ kiemelésére〉’ ❖ azon vállalkozók, és csakis azok, a kik az általunk is megjelölt irányt követik, számithatnak bármily körülmények közt, nemcsak a kamatbiztosítást illetőleg, de minden egyéb tekintetben is, az egész nemzetnek mind áldozatkészségére, mind lelkes támogatására (1862 Budapesti Szemle 8610001, 127) | Plantago sibirica Poir. (Tordai sós tavakban csakis.) (1889 Orbán Balázs CD22) | Borjúhúst ettem forrón, a javából, a combját, mégpedig egybesütve és jókora darabot. – Két font legyen, – rendeltem meg a pincérnél, mert régesrég tudom, hogy nincs ennél fínomabb, de csakis, ha forró és egyben van az egész (1942 Füst Milán 9161046, 174) | elmegyek az öreg Belokonszkajához, csakis azért, hogy rólad beszéljek (1960 Makai Imre ford.–Dosztojevszkij 9418006, 98).
II. msz (biz)
’〈nyomatékos igenlő válaszként v. egyetértés kif-eként a nemleges válasz, ill. az ellenkezés, ellenvetés kizárására〉’ ❖ – A ködmön vágja a fát, a palást mög melegszik mellette. Egy kis tüskebajuszu szőrmók ember rábólint. – Csakis. Én is ezt alítom (1927 Móra Ferenc 9459034, 52) | Csakugyan én hagytam vóna el? – Csakis. Meglátszik az a csizmájáról a komámnak (1932 Szabó Pál² CD10) | Nocsak! Minden hely foglalt? – Dehogy, hely még akad, csak… hálótárs is jár mellé. – Férfi? – Csakis… (1964 Népszabadság jan. 15. C1501, 7) | Megcélozva egy dobogós helyet? Csakis. Úgy nem érdemes készülni és kimenni, hogy talán nem leszek utolsó (1997 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉrtSz.; TESz. csak-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.