álcáz ts ige 4a

1. (rendsz. mn-i ign-i alakban) ’álarccal eltakar vmit, ill. álruhába öltöztet vkit’ ❖ érdemesnek sem tarták arczaikat bemázolni vagy álczázni (1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.–Gerstäcker C0550, IV) | álcázott gerillavezér (1875 Jókai Mór CD18) | Fölségesen érezte magát, akár egy álcázott fölség, aki egyszerű alattvalók közé kerül (1926 Tersánszky Józsi Jenő 9706002, 163) | Az álarcok ti vagytok álcázott arcokon (1955 Vas István ford.–Apollinaire 9760037, 328) | Nem volt nehéz felismernem a szekusokat: sötét szemüvegekkel és egyéb leleményes módszerekkel sikerült teljesen feltűnővé álcázniuk magukat (1989 Csalog Zsolt 1024001, 15).

1a. (rendsz. mn-i ign-i v. hat-i ign-i alakban) vminek álcáz ’jelmezzel v. álruhával (rejtőzködési, megtévesztési céllal) vminek öltöztet’ ❖ matróznak álcázva menekülhetett (1875 Jókai Mór C2294, 36) | koldusnak álcázott atyám (1952 Márai Sándor 9421019, 82) | a Grófnő utána lépegetett sarkantyús csizmájában, biborbársony mentéjében, mivel ő is lovagnak volt álcázva (1989 Kemenes Géfin László 2001005, 21) | az ördög angyalnak álcázza magát, hófehér jelmezt ölt, szárnyakat lop, szép mosolymatricát ragaszt az arcára, és elrejti patáját (1994 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rendsz. mn-i ign-i v. hat-i ign-i alakban) vminek álcáz(megtévesztő szándékkal) vmi másnak (a képében) mutat vmit, mint ami valójában’ ❖ Be sok ripacs álcázza most magát Hős hódítónak és híres művésznek (1924 Juhász Gyula¹ CD01) | A teljesen szabályos jambus kibírhatatlan. Még aki ilyet ír, az is belevisz spondeusnak álcázott trochaeusokat (1955 Németh László² 9485054, 358) | felhívja telefonon a kórházat, rendőrtisztnek álcázva magát (1957 Benedek István 9041011, 337) | [a kötetet] az 1857-ben kezdett, 1863-ban óangol balladának álcázva először közzétett A walesi bárdok [zárta] (1971 Keresztury Dezső CD30) | nagy folyamatoknak álcázott SEMMI (1993 Petri György 9530108, 496).

1c. vmivé álcáz (ritk) ’ua.’ ❖ gőggé álcázott szótalan kínok közt ül (1936 Wagner Lilla CD10) | Csiky jól elrejtette magát a műben: nemcsak ál-Apollókultusszá álcázta az egyházat, de a maga problémáját is egy asszonyi sorsban igyekezett kifejezni (1953 Hegedüs Géza 9233002, 32) | Tabuvá álcázva az unalom is provokálhat (1986 Bodor Pál 1019015, 87) | [A sátán] a siker érdekében a világosság angyalává tudja magát álcázni (1993–1995 BibliaiLex. CD1207).

2. (Kat is) ’megtévesztésként v. rejtési céllal (vmivel) takar, fed, leplez vmit’ ❖ Az ismeretes rejtek-út egy széles közfal üregében vezetett végig s kivül egy vékony márvány lap által volt álczázva (1856 Jókai Mór C2247, 153) | a középpontban 12 ágyu volt öszpontositva, s a második csatarend mögött kettős oszlopban álcázva (1862 Asbóth Lajos C0675, 98) | de e dialektika egy dogmatikust álcáz, egy hivőt (1927 Babits Mihály CD10) | [a menekülő foglyok] gödrökbe rejtőznek és rőzsével álcázzák magukat (1958 Népszabadság ápr. 29. C1499, 3) | fáktól és bokroktól álcázott vagy földbe ásott leshelyükről (1986 Nádas Péter 9466003, 207) | A csapatok csak éjszaka mozogtak, reggelre már teljesen álcázva kellett lenniük. A harckocsikat, körleteket, raktárakat teljesen láthatatlanná tették a német felderítés számára (1999 Horváth Csaba CD17).

2a. ’〈vmely dolgot, jelenséget, kül. érzést, véleményt stb.〉 leplez, palástol, titkol’ ❖ hogy efeletti bosszúságát álcázza (1858 Jókai Mór C2270, 88) | [Simi] sokat beszél Ilonáról, kit […] Józsi halála tökéletesen lesujtott, és e kedélyállapotát álcázza csak folytonos vigságával, nervozus jókedvével (1889 Justh Zsigmond 8213009, 358) | te jóság voltál és alázatosság! Álcázva volt hát benned a lázadás (1926 Barta Lajos CD10) | közönnyel álcázva kíváncsiságom (1976 Dobos László 1034002, 182).

Ö: le~.

Sz: álcázat.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

álcáz tárgyas ige 4a
1. (rendsz. mn-i ign-i alakban)
álarccal eltakar vmit, ill. álruhába öltöztet vkit
érdemesnek sem tarták arczaikat bemázolni vagy álczázni
(1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.Gerstäcker)
álcázott gerillavezér
(1875 Jókai Mór)
Fölségesen érezte magát, akár egy álcázott fölség, aki egyszerű alattvalók közé kerül
(1926 Tersánszky Józsi Jenő)
Az álarcok ti vagytok álcázott arcokon
(1955 Vas István ford.Apollinaire)
Nem volt nehéz felismernem a szekusokat: sötét szemüvegekkel és egyéb leleményes módszerekkel sikerült teljesen feltűnővé álcázniuk magukat
(1989 Csalog Zsolt)
1a. (rendsz. mn-i ign-i v. hat-i ign-i alakban) vminek álcáz
jelmezzel v. álruhával (rejtőzködési, megtévesztési céllal) vminek öltöztet
matróznak álcázva menekülhetett
(1875 Jókai Mór)
koldusnak álcázott atyám
(1952 Márai Sándor)
a Grófnő utána lépegetett sarkantyús csizmájában, biborbársony mentéjében, mivel ő is lovagnak volt álcázva
(1989 Kemenes Géfin László)
az ördög angyalnak álcázza magát, hófehér jelmezt ölt, szárnyakat lop, szép mosolymatricát ragaszt az arcára, és elrejti patáját
(1994 Magyar Hírlap)
1b. (rendsz. mn-i ign-i v. hat-i ign-i alakban) vminek álcáz
(megtévesztő szándékkal) vmi másnak (a képében) mutat vmit, mint ami valójában
Be sok ripacs álcázza most magát Hős hódítónak és híres művésznek
(1924 Juhász Gyula¹)
A teljesen szabályos jambus kibírhatatlan. Még aki ilyet ír, az is belevisz spondeusnak álcázott trochaeusokat
(1955 Németh László²)
felhívja telefonon a kórházat, rendőrtisztnek álcázva magát
(1957 Benedek István)
[a kötetet] az 1857-ben kezdett, 1863-ban óangol balladának álcázva először közzétett A walesi bárdok [zárta]
(1971 Keresztury Dezső)
nagy folyamatoknak álcázott SEMMI
(1993 Petri György)
1c. vmivé álcáz (ritk)
ua.
gőggé álcázott szótalan kínok közt ül
(1936 Wagner Lilla)
Csiky jól elrejtette magát a műben: nemcsak ál-Apollókultusszá álcázta az egyházat, de a maga problémáját is egy asszonyi sorsban igyekezett kifejezni
(1953 Hegedüs Géza)
Tabuvá álcázva az unalom is provokálhat
(1986 Bodor Pál)
[A sátán] a siker érdekében a világosság angyalává tudja magát álcázni
(1993–1995 BibliaiLex.)
2. (Kat is)
megtévesztésként v. rejtési céllal (vmivel) takar, fed, leplez vmit
Az ismeretes rejtek-út egy széles közfal üregében vezetett végig s kivül egy vékony márvány lap által volt álczázva
(1856 Jókai Mór)
a középpontban 12 ágyu volt öszpontositva, s a második csatarend mögött kettős oszlopban álcázva
(1862 Asbóth Lajos)
de e dialektika egy dogmatikust álcáz, egy hivőt
(1927 Babits Mihály)
[a menekülő foglyok] gödrökbe rejtőznek és rőzsével álcázzák magukat
(1958 Népszabadság ápr. 29.)
fáktól és bokroktól álcázott vagy földbe ásott leshelyükről
(1986 Nádas Péter)
A csapatok csak éjszaka mozogtak, reggelre már teljesen álcázva kellett lenniük. A harckocsikat, körleteket, raktárakat teljesen láthatatlanná tették a német felderítés számára
(1999 Horváth Csaba)
2a.
〈vmely dolgot, jelenséget, kül. érzést, véleményt stb.〉 leplez, palástol, titkol
hogy efeletti bosszúságát álcázza
(1858 Jókai Mór)
[Simi] sokat beszél Ilonáról, kit […] Józsi halála tökéletesen lesujtott, és e kedélyállapotát álcázza csak folytonos vigságával, nervozus jókedvével
(1889 Justh Zsigmond)
te jóság voltál és alázatosság! Álcázva volt hát benned a lázadás
(1926 Barta Lajos)
közönnyel álcázva kíváncsiságom
(1976 Dobos László)
Ö: leálcáz
Sz: álcázat
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások