disznó- (előtagként)

1. ’disznókból álló’ ❖ ‖ disznócsorda fn 6A | a Havas-Alfldi Vajda azon helyekre, mellyekenn a ſáskák meg-telepedtenek vala, diſznó tsordákat hajtatott (1781 Magyar Hírmondó C0269, 420) | Királyi nyájak, magyarán szólva disznócsordák birodalmai voltak ezek az erdők a Bélák korában. Udvarhely Drávára dűlő erdőségeiben, Berzencze alatt tanyáztak a királyi kanászok (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | nem hajthatták be a marha- és disznócsordát, hogy a fiatal hajtásokat ne rágják le, ne tiporják el (1998 Természet Világa CD50) ‖ disznókonda fn 6A | libafalka és disznókonda békességgel megférve egymás mellett (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | kellenek a pásztorkutyák a juh- és kecskenyájak mellé a farkasok ellen, míg a disznókondánál a gyengébb állatokat az ellenséggel szemben megvédelmezik az anyakocák és a nagy, erős kanok (1995 Szinák János–Veress István CD59) ‖ disznónyáj fn 2A | egymáshoz dörzsölődtek [az elefántok], mint a disznónyáj (1853 Andrássy Manó 8011001, 91) | röfögő disznónyáj, melyet a gazda mellé fogadott kanász-bojtár tart rendben (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a hegyen legelészett egy nagy disznónyáj (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

2. ’(levágott) disznó 〈vmely része (mint étel)〉’ ❖ ‖ disznócsülök fn 7C6 | [az ördög] hátulján fark, a lábain lópaták vagy csülkök, nevezetesen disznó-csülkök vannak (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Hozza a melegített tányérokat, a párolgó tálakat, a levest, a disznócsülköt, a halat vastag, sárga mártásban (1933 Kosztolányi Dezső 2206011, 51) | a segéd szerelmesen fog utána nézni, egy disznócsülökkel a kezében (1962 Domahidy Miklós 1035001, 210) ‖ disznófarok fn 7A1 | egy disznófarkot zárt szelencébe, s azt küldé meg a kajmakámnak [= helytartónak] (1876 Jókai Mór CD18) | babcsuszpájsz disznófarkkal (1888 Jókai Mór CD18) | egy csomagban frissen levágott disznófarok érkezett (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ disznófül fn 2C | paszulyt főzött disznófüllel (1870 Jókai Mór CD18) | a megpörkölt disznófülből vagy farokból egy darabkát harapni (1929 Krúdy Gyula CD54) | Tepertőt tömnek belém, sült vért kínálnak, meg disznófület uborkával (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ disznómáj fn 2A | A disznómájban talált hólyagféregről (1882 Magyar írók élete CD27) | Disznómáj 15 kr. kilója (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 18) | Disznómájból és pászkamorzsából gyúrt gombócok (1922 Krúdy Gyula CD54) | májat vittem – marhamájat – mer disznómájat nem szabad (1985 Spiró György 1143003, 472) ‖ disznónyelv fn 2B | Véve […] Diſznónyelveket, és egy réſzét meg-sütvén etzettel fel-adá (1776 Esopus meséi ford. C1641, 28) | Ha disznónyelvet eszem, pacsirta nyelvet képzelek enni (1855 Beöthy László¹ C0984, 106) | [az élelmiszergyártó cég] nem májpástétomával, hanem fagyasztott disznónyelvével (kocsonyájával) okozott súlyos megbetegedéseket (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’disznóhúsból készült 〈étel〉’ ❖ ‖ disznópecsenye fn 6B | Disznópecsenyével tartom, uram (1858 Vas Gereben 8514002, 126) | hideg disznópecsenyét és uborkát falatoztak (1924 Krúdy Gyula CD54) ‖ disznósült fn 2C1 | a bőrös disznósültek (1908 Cholnoky Viktor CD10) | A puliszka egyébként kitűnő köret pörkölthöz, egybesült disznósülthöz (1981 Kolozsvári Grandpierre Emil 2206031, 6).

4. ’〈termésével vmely haszonnövényre emlékeztető, de vadon növő, ill. az ún. házi sertések takarmányozására haszn. növény (vmely részének) megnevezésében〉’ ❖ ‖ disznóbojtorján fn 4A1 (rég v. nyj) | Xanthium ſtrumarium; (Lappa minor.) Hung. Diſznó mogyoró; Diſznó bojtorján (1780 Benkő József C0290, 423) | Koldustetü v. kódistetü (növ.), különböző ragadós termés neve: a disznóbojtorjáné, sünnefelejtsé, a királydinnyéé (1895 PallasLex. CD02) | Bojtorjános szerbtövis. Xanthium strumarium L. – (Czigány-, diák, v. disznómogyoró; disznó bojtorján […]) (1902 Wagner János CD35) ‖ disznócsalán fn 4A9 (rég v. nyj) | Urtica dioica; (urens maxima.) Hung. Nagy Tsalyán; Nagyobb égetö Tsalyán; Diſznó (ételére való;) Tsalyán (1780 Benkő József C0290, 423) | Tokajhegyalján a dudva és perje gyűjtőnév körébe tartozik a tarack, cseplye, csorbóka, földibodza, farkasalma, folyóka, lúdhúr, nádfiók, cigányparéj és disznócsalány (1959 Néprajzi Értesítő C6996, 249) ‖ disznódinnye fn 6B (rég v. nyj) | Cucurbita: Pepo. Hung. Diſznó dinnye (1780 Benkő József C0290, 426) | a sertéshizlalásra burjánt, csalánt és disznó dinyét gyüjt (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497003, 176) | A paraszt- v. disznótök, disznódinnye Erdélyben (C. [= Cucurbita] maxima Duch. és verrucosa L.) szára gyökeredző, kemény levele kerek karélyu (1897 PallasLex. CD02) | Nálunk a törökbúza között disznódinnyét termesztenek (1914 Magyar Nyelv C5856, 333) ‖ disznókáposzta fn 6A (rég v. nyj) | Sonchus aſper. Hung. Kakits; Kakalits; Diſznó kápoſzta (1780 Benkő József C0290, 409) | disznókáposzta: csorbóka (Sonchus) (1899 Magyar Nyelvőr C5295, 142) | disznókáposzta: disznyókáposzta ’csorbáka’ (1933 Magyar Nyelv C5874, 250) | Sonchus arvensis L.: Disznyókáposzta (1976 Ethnographia C7109, 211) ‖ disznókömény fn 4B (rég, Növ is) | Disznókömény: Erdei vadkömény, Kénköves gyökér. Deák: Peucedanum, Fœniculum porcinum (1775 Csapó József 7062001, 72) | Disznó-kömény: Peucedanum officinale (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 218) ‖ disznókörte fn 6B (nyj) | disznua̯körti: crataegus oxyacantha, galagonya (1937 Magyar Nyelv C5878, 346) ‖ disznópázsit fn 3A1 (rég) | Portz-fü (nagy) Nagy portz-fü, Portzogó páſit, Uti portz-fü […], Térdkötö-fü, Diſznó-páſit (1775 Csapó József 7062001, 226) | Poligonum aviculare. Hung. Ports-fü; Úti ports-fü; Diſznó pá’sit (1780 Benkő József C0290, 363) ‖ disznóporcsin fn 4A1 (rég v. nyj) | Portsin-fü (vad) Vad-portsin-fü, Vad-Salyáta, Diſzno-portsin, Kövér-portsin. Deák: Portulaca ſylveſtris (1775 Csapó József 7062001, 225) | Kövér porcsin. Portulaca oleracea L. – (Délike, disznóorrja, disznóporcsin, kövérlányka […]) (1902 Wagner János CD35) | A szíkbojtorlánt és a disznóporcsint alig legeli valami állat, úgyszintén a szíkifüvet sem (1950 Tikos Béla C6002, 370) ‖ disznórépa fn 6A (rég, Növ is) | Végy diſznó-répát (Herba Cyclaminis ſeu arthanitæ) ſzékfü virágot, mindenikébl egy egy maroknyit (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 642) | Disznórépa: Diſznó kenyér, Földi kenyér. […] A’ Levelei ſzív formájúak, vagy ollyak mint a’ mogyorofa levelei, föld ſzint feküſznek (1775 Csapó József 7062001, 73) | Ligeti kunrépa. Cyclamen europaeum L. – (Alpesi ibolya, disznókenyér, disznórépa, földi kenyér v. kerekség, kúnalma, nyúlfülű viola, türtszirom, cziklámen.) (1902 Wagner János CD35) ‖ disznótök fn 3C6 (rég v. nyj) | XVII. mese. A’ Diſznó-Tökröl, és Fenyö fáról (1776 Esopus meséi ford. C1642, 13) | A’ disznótököt, mely egy Magyar mezei gazdának a’ tökök között leghasznosabb, és legfőbb tárgya is, inkább termesztik a’ hazában hóldanként mint veteményes kertben (1805 Pethe Ferenc 8364013, 133) | Disznótök (növ.), a Cucurbita verrucosa L. népies neve (1893 PallasLex. CD02) | Több alföldi körzetben – így a Nagykunságban – a tök volt a legrégibb vetett takarmány. A marhatök, a veres- vagy disznótök kedves eledele a lónak és a sertésnek is, nagyobb részét azonban a marhatartásban hasznosították (1999 Magyar néprajz CD47).