él² fn 2B6 

1. ’vminek, kül. vmely eszköznek vékony(ra köszörült) széle, amellyel vágni lehet’ ❖ [Ibrahim] Magyar-Orſzágba menni rendeltetett […] a’ Kereſztények ellen Kardjának élét forgatni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 38) | [a csigafúrók] tekergős éllel avagy sróf nemű hegyességgel végződnek (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315006, 88) | egy nyil sebző éle Csapott szivemnek épen közepébe (1881 Hegedűs István C2048, 67) | A kések tulajdonképen 2 főrészből[,] az élt alkotó pengéből és az ezzel összefüggő szárból vagy nyélből állanak (1895 PallasLex. CD02) | körmeidnek éle metsz (1933 Kosztolányi Dezső 9359142, 324) | Először a [szétszedett olló] belső lapját köszörülik meg, aztán élet húznak rá, ezzel a hegye is megköszörülődik (1991 Magyar néprajz CD47).

1a. (rég) ’〈elmének v. szemnek〉 az a tulajdonsága, hogy képes az apró részleteket felfogni, közöttük finom különbséget tenni, ill. bonyolult kérdésekben eligazodni, az összefüggéseket átlátni’ ❖ hogyan remènylheted, […] hogy ki-állhasſa ez a’ mester fogás [ti. a nép megtévesztése] még ama’ ſzent buzgóságú, ’s elre-is, hátra-is látó Jojadának ſzeme’ élét? (1800 Döme Károly ford.–Metastasio 8113006, 145) | [Révai Miklós a nyelvünket] lángeszének egész élével azon müveltségi fokra emelte, mellyből mostani haladása ’s kiképzése egyedül magyarázható, egyedül lehetséges lön (1841 Pesti Hírlap CD61) | egyes ember örömét leli abban, ha elméje élét oly elméletek felállításában, fejtegetésében és vitatásában gyakorolja, melyekre alapot és bizonyítványokat mesterségesen kell alkotnia és keresnie (1865 Deák Ferenc CD51).

1b. (gyakr. birtokszóként v. -vel raggal) (vál) ’〈megnyilvánulás〉 bántó, sértő, támadó jellege, célzata’ ❖ Blts ſzót nem ſzaporít, ’s élét elegyíteni mézzel Tudja, ’s tsak akkor ſzóll, a’ mikor hozza üd (1790 Nagy János¹ ford.–Gracián y Morales 7235007, 33) | kivévén egy-két idegen megyei vendéget, kik egypárszor némi éllel szólottak, minden pestmegyei szónokok […] tisztelettel és kegyelettel nyilatkoztak [Széchenyi] irányában vagy ellene (1862 Fáy András¹ 8610001, 111) | Vas István általánosan ellenzéki, s kevés verse van támadó él nélkül (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 16) | a gondolat […] élével éppen a szellemtörténet ellen fordult! (1974 Szűcs Jenő 9688001, 315).

1c. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’〈hatás, jelenség stb.〉(kellemetlen, bántó) ereje, erőssége, hevessége’ ❖ [a betegség] az embert élete virágában […] érzékényſégeinek [!] élitöl meg-foſztja (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 104) | [a pajzs] szélein a’ kövek fémlének, Súgárját tompíták a’ Nap-fény’ élének (1800 Perecsényi Nagy László 7262002, 174) | semmi éllel nem biró tréfákkal (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Rómában még a hidegnek sincs éle (1876 Jókai Mór C2300, 324) | [Sára] bőbeszédü részvéte tompitja a csapás élét (1917 Márki Sándor CD55) | a formákra tagolás valahogy élét veszi a határtalan univerzum riasztó idegenségének (1992 Dávidházi Péter 2016009, 325).

1d. (vál) ’vminek vmilyen sajátossága, meghatározó, lényegi tartalma, jellege’ ❖ Nem nyalta habozás tsak a’ dolog’ ſzélét, Tò-hegygyel találtad a’ Kérdésnek élét (1786 Gyöngyössi János C1961, 108) | Maszlaczky a helyett, hogy az állítás valódi élét felfogta volna, azt hitte, hogy ez az ő megijesztésére van mondva (1854 Jókai Mór C2244, 20) | Sári […]: És ez a Vas magában él? Nagyistvánné (Jóakaratu éllel, mosolyogva): Érdekel? Sári: Óh dehogy! (1902 Gárdonyi Géza 9173012, 39) | a keresztény pártokkal való koalíció hangsúlyozottan elvi éllel történő, de mégis folyamatos napirenden tartása [példa a szakszervezeti vezető nagypolitikai szerepvállalására] (1995 Figyelő CD2601).

2. ’vminek a(z el)keskeny(edő) széle, oldala v. teteje, ill. vminek a körvonala’ ❖ A’ Lépek élire a’ Kosárt forditsad (1774 Vesmás Márton 7374003, 56) | a’ vizes part’ élén (1825 Vörösmarty Mihály 8524381, 45) | [Markházi] arczának éle a keselő-fajra emlékeztetett (1847 Jósika Miklós C2403, 71) | [a bevésett zárakat] az ajtó élébe vésik be (1897 PallasLex. CD02) | Sudár és hosszú fiú volt Stibi, homlokának és orrának éle a régi légionárusok arcát idézte vissza (1917 Barta Lajos CD10) | a hatalmas ablakon élire állítva csakugyan befért a lom (1937 Németh László² 9485040, 24) | egyikük tenyerének élével sújt a mellkasára (1989 Nádas Péter 2001004, 16).

2a. (Mat) ’síklapokkal határolt test oldallapjainak metszésvonala’ ❖ Él a geometriában valamely szögletes test két-két lapjának metszővonala (1893 PallasLex. CD02) | a derékszögü parallelepipedon élei ugy aránylanak, mint egy aránylik a kettöhöz (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 109) | A tetraéder 4 lappal, 6 éllel és 4 csúccsal (1997 Természet Világa CD50).

2b. (Mat) ’〈gráf azon összetevőjének megnevezéseként, amely csúcsokat, csomópontokat köt össze〉’ ❖ A kombinatorika egyik fontos részterülete a gráfelmélet. Egy gráf pontokból és ezeket összekötő vonalakból álló alakzat. A pontokat a gráf csúcsainak, a vonalakat a gráf éleinek nevezzük (1987 Tények könyve CD37) | nevezzünk gráfnak egy tetszőleges olyan alakzatot, amely pontokból, és bizonyos pontok között menő élekből áll (1998 Természet Világa CD50) | A gráf olyan pontja, amelyhez nem csatlakozik él, izolált pont (1999 MagyarNagyLex. C5821, 790).

2c. ’〈összehajtott anyagon, kül. nadrágon:〉 a hajtás vonalának kiemelkedésszerű nyoma’ ❖ [a vőlegény] két ujjával felcsippentette a nadrágja élét (1926 Kodolányi János CD10) | [ha az elnök] élre vasalt nadrágjában bárhol is megjelent, az ajkakra fagyott a mosoly (1933 Kosztolányi Dezső CD10) | – Kettő deka élesztő, igenis […] hókusz-pókusz staniclit begyűrni, finom éllel hajtogatni (1934 Beczássy Judit CD10) | [a] csizmanadrág szépen élére vasalva (1996 Magyar Hírlap CD09) | a [papírrepülő-]modellek elkészítésénél fontos szempont […] az élek megfelelő lesimítása (2000 Új Könyvek CD29) • él(é)re vasal (az ige ign-i alakban) (kissé biz) ’〈annak kif-ére, hogy vki rendezett külsejű, elegáns〉’ ❖ Egy élre vasalt business-lady [= üzletasszony] csapkodja ütemesen korsaját a lépcsőkorláthoz, nem lesz ennek jó vége, se a korsónak, se a skótoknak (1998 Magyar Hírlap CD09) | [A szépségkirálynő] filmbéli partnere élére vasalva ücsörög mellette (1998 Magyar Hírlap CD09).

2d. (-vel raggal, hsz-szerűen) (rég) ’(nagy zsúfoltságban) egymás hegyén-hátán’ ❖ A’ terem nagy részében, székeken, ablakokban éllel állva ’s egymásba csimpeszkedve hemzsegett a’ cortessereg (1841 Pesti Hírlap CD61) | Vad forgószél csapott e házra tán, Hogy olyan össze-vissza van? Felfordult minden, minden éllel áll Az udvaron s szobáiban (1847 Tompa Mihály CD01) | Minden éllel áll ott tisztelt barátom; a ház vendéggel tele (1863 Bérczy Károly C3616, 413).

2e. (vál) • él(é)re állít vmit ’eltúlozva hevessé, élessé fokoz, kiélez vmit’ ❖ Mi e’ historiai vázlat syllogismusának következményét rideg meztelenségben élre állitani nem akarjuk (1841 Pesti Hírlap CD61) | a helyzet élire van állitva; vagy dőlnie kell, vagy biztos határozat által támogattatnia (1860 Kossuth Lajos 8250005, 515) | [Dosztojevszkij] minden lényeges problémát a vallás szempontjából állít élre (1928 Laziczius Gyula CD10) | mentegetőzzön előtte, kóstoljanak bele együtt az édeskés alázatba, vagy állítsa élére a kislányban a dacot? (1989 Csengey Dénes 1028002, 30).

2f. (-vel raggal, hsz-szerűen) (rég) ’homlokegyenest, minden tekintetben, nagymértékben 〈ellenkezik, ellentétes〉, ill. ilyen ellentétes helyzetbe, szöges ellentétbe 〈állít〉’ ❖ a’ klmbz gylekezetek egymással éllel ellenkeztek (1784 Miháltz István ford.–Tertullianus C3102, 18) | minden érdeket éllel egymás ellen állító, a’ kicsinyeket a’ nagyok ellen, a’ szegényeket a’ gazdagok ellen felingerlő, feluszító [hírlap] (1841 Széchenyi István CD1501) | E’ gyülésünkön éllel állott a’ köznemesség, számra elegendő bármelly megyének moralis ereje ellenében, adó- ’s ősiségféle eszméket ledorongolhatni (1843 Pesti Hírlap CD61).

2g. (-ből raggal, hsz-szerűen) (kissé biz) ’habozás, gondolkodás, mérlegelés nélkül, csípőből, kapásból’ ❖ javaslom képviselőtársaimnak, hogy ezt a néhány beterjesztett törvénytervezetet […] kivitatás nélkül, így élből – ahogy ezt csúnyán Pesten mondani szokták – ne fogadják el (1992 Országgyűlési Napló CD62) | [a vámosok] a súlyos hiányosságok miatt élből visszaküldik a csomagot a feladónak (1998 Byte Magazin CD38) | [Szokolay Zoltán Juli kukkol című készülő kötete] vitriolos tollal volt megírva, ami nemcsak abból látszott, hogy élből lejulizott [ti. R. Székely Juliannát], hanem hogy a púderpamacsomat is emlegette benne (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (rendsz. helyhatározóraggal) ’vonuló, haladó csoport elöl levő része, eleje’ ❖ 8–9,000 ember élén 16 emberemmel legelöl álltam (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | midőn az ellenséges lovasság hegyével a faluba ért, az oszlop élét egy jól célzott csapattüzzel fogadá (1867 Szokoly Viktor C3095, 320) | A kanyarodás azzal a veszedelemmel járt, hogy az élen haladó zászlóshajó […] beleütközik a tőle jobbra levő első divízió utolsó hajójába (1914 Bíró Lajos CD10) | [Hajóvontatáshoz] rendszerint tapasztalt, nyugodt állatot [ti. lovat] fogtak az élre (1999 Magyar néprajz CD47) | [a Forma–1 Magyar Nagydíj addigi futamain] csak hatszor tudott győzni az élről induló (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. (helyhatározóraggal) ’〈vmely csoportban, közösségben, ill. tevékenységben, folyamatban:〉 vezető, irányító szerep, pozíció’ ❖ középités által erős, a’ nemzet többségének nézeteit képviselő ministeriumot ohajtunk a’ kormány élén (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Blignac úr] elbocsátott katonákból egy bandát alakított, s mint vezér élükön déli Francziaország utait biztonság nélküliekké alkotta (1863 Lauka Gusztáv 8343008, 59) | felkértek engem: állnék a mozgalom élére (1901 A Vendéglős 2100001, 1) | Az az Anglia, amely élen járt a polgárosodásban, emelte magas tisztségre Newtont (1969 Marx György 9428003, 109).

3b. (helyhatározóraggal) ’vmely szöveg(részlet) v. (gyűjteményes) mű eleje, ill. könyv, újság stb. címlapja’ ❖ Egy másik versgyűjtemény élén „A száműzés drámája” (1861 Arany János C6505, 279) | A magyar költői beszédnek jellemző sajátsága az az inversio, melylyel a hangsúlyos szót a mondat élére veti: Régi jó barátim nekem kik valátok (1895 Négyesy László 8329001, 204) | a szerző alkalmas jeligét illesztett a beszéd élére (1930 Pintér Jenő CD44) | olvassa el a Budapesti Könyvszemle élén Tamás Gáspár Miklós olvasói levelét (1991 Beszélő 2003061, 47).

3c. (helyhatározóraggal) ’〈rangsorban, (rang)listán:〉 vezető, első hely(ek), helyezés(ek összessége)’ ❖ összekavarhatják e korszak problémáit, de a rangsor éléről az asszonykérdést el nem üthetik, s el nem szabad ütni (1911 Ady Endre CD0801) | Változatlanul a Suzuki és az Opel áll a hazai népszerűségi lista élén, amelyet a VW, a Daewoo, a Ford és a Renault követ (1998 Figyelő CD2601) | Németország gazdaságilag visszaszorul a második helyre, és az örök második Franciaország az élre tör (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: alap~, arc~, elme~, kard~.

ÖU: borotva~, kasza~, kés~, penge~.

ÖE: ~tartó, ~védő.

Sz: élű.

Vö. CzF. él¹; ÉrtSz. él²; SzólKm. él¹; TESz. él²; ÉKsz. él²; SzT. él²; ÚMTsz. él²