eltemet ts ige 5b

1. ’〈halottat, holttestet〉(szertartás keretében, annak szervezését vállalva) sír(bolt)ba helyez(tet)’ ❖ Kérdém továbbá, ha gyalázat nélkül temették vólnaé-el? Ö azt mondá, hogy ez épen nem lehetett; mivel azon éjtſzakán, a’ mellyen ö meg-hólt, az ellenség a’ Faluba bé-rohant (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 41) | Másfél mérő kétszerest és egy mérő árpát el köllött adnom, hogy feleségemet eltemethessem (1836 Táncsics Mihály 8463008, 75) | [A csíki] Mikes Kelemen 1686-ban halt el, s következő évben temettetett el roppant pompával a somlyói kriptába (1869 Orbán Balázs 8340007, 15) | [A vak koldust] egy reggel halva találták az utcán, a város aztán eltemettette, a város költségén (1877 Teleki Sándor 8474003, 139) | Ime, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet (1937 József Attila 9282192, 419) | Miután Jézus meghalt a kereszten, arimátiai József elkérte testét Pilátustól, hogy eltemesse (1995 BibliaiLex. CD1207).

1a. ’〈rendsz. pap〉 a temetési szertartás elvégzésével, ill. 〈hozzátartozó, ismerős〉 résztvevőként a temetési szertartáson elbúcsúztat vkit’ ❖ Már vóltam a falusi papnál, hogy temesse el, de fizetést kért, pénzem pedig nincsen (1778 Bessenyei György¹ 7044054, 75) | Egyetlenegy valamire való gróf sem halhat úgy meg, hogy azt a mi kántusunk ne temesse el (1872 Baksay Sándor 8022001, 276) | a kóbor komédiás kis fiát eltemettük a szomorufüzfával beszegett temetőbe (1899 Rákosi Viktor 8387003, 216) | az evangélikus pap [...] a német tanítót eltemette (1973 Gion Nándor 9190006, 162).

1b. ’〈hozzátartozót〉 annak halálával, a temetésével végleg elveszít vki’ ❖ Felſéges II-dik József Özvegyſégében halt-meg, midn elbb két feleſéget temetett vólna-el (1791 Szekér Joákim 7314004, 362) | négy hét mulva – mint már tudod, egyetlen anyámat temetém el (1841 Sárosi Gyula 8404075, 376) | [Rita Furlani olasz színésznő] Greta Garbo-i szépség volt, egész életében nagy szerelemmel szerette férjét, szült öt gyermeket, kik közül hármat eltemetett (1994 Új Könyvek CD29).

1c. ’〈annak kif-ére, hogy vki túlél vkit〉’ ❖ egy kilátásom van, asszonyom, az, hogy ön mindnyájunkat el fog temetni (1881 Fái J. Béla ford.–Augier C1661, 47) | Évekig, évtizedekig élt még és sok nálánál fiatalabbat, erősebbet temetett el (1934 Kosztolányi Dezső C5080, 185) | Nagybátyám, napi két-három liter borával és ötven cigarettájával, nyolcvanhárom éves koráig élt. Miközben összes családtagjait eltemette (1974 Galsai Pongrác 9171002, 80).

1d. ’a halálán levőnek v. halottnak tart vkit’ ❖ Hát még sem haltál meg, holott már eltemettünk? (1818 Kazinczy Ferenc C2569, 218) | Összenéztek az öregek és néma pillantásukkal megint eltemették [Cifra Gézát], megállapítván, hogy vége. Márciusra, akkorra biztosan vége (1923 Kosztolányi Dezső C5345, 184) | Jóska. Ring, az epidemológus már el is temette. Gyurika biztos adott neki még egy évet. Az orvosok általában tárgyilagosak (1973 Baránszky-Jób László 2042014, 207).

1e. (rég, túlzó is) ’megöl, sírba visz vkit vmi’ ❖ Itt a’ dög-halál tegnap ſzáz, és negyven embert el-temetett (1790 Virágszótár 7248006, 197) | Hagyj el, óh Reménység! Hagyj el engemet; Mert ez a’ keménység Úgyis eltemet, Érzem: e’ kétségbe’ Volt erőm elhágy, Fáradtt lelkem égbe, Testem főldbe vágy (1803 Csokonai Vitéz Mihály 7069072, 180) | És sír a’ lány: „ah engemet E’ bajvivástok eltemet.” (1828 Vörösmarty Mihály 8524178, 29) | A szeszes italok a gyomrot gyöngítik, nedveit sürítik, gyomor-máj s lép-keményedés s vizkórság az iszákosok nyavalyája, hacsak velőgyuladás vagy más idegbajok az iszákost előbb el nem temetik, mint az említett bajok kifejlődhetnek (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 23).

1f. ’〈annak kif-ére, hogy vki úgy vélekedik vmiről, hogy az már nem képes sokáig fennmaradni v. sikeresen működni〉’ ❖ nem szabad igazat adni a demagógiának és nem szabad kárörvendően eltemetni a polgárságot, még a mai magyar polgárságot sem, amelyben csakugyan kevés a vígasztaló vonás (1937 Hevesi András 2045032, 39) | Káprázatos támadójáték, csodás technika, ötlet, ravaszság, gólerő – a sokszorosan eltemetett futball látványos újjáéledése (1989 Tények könyve CD37) | Nem teljesültek azok a borúlátó jóslatok, amelyek a ’80-as évektől a ’90-es évek elejéig tartó drámai mennyiségi csökkenés láttán már végleg eltemették a magyar cipőipart (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’földet, követ stb. ráhányva (teljesen) betemet, beborít, ill. földbe elás vmit vki’ ❖ nagy Gödröket hányatnak, ’s azokban a’ Trágyát örökösen el-temetik (1773 Szilágyi Sámuel² C4022, a4) | Nincs ezüstöm, aranyom sincs Eltemetve föld alatt? (1841–1857 Losonczy László 8277045, 178) | alacsony földszintes ház [...], melyet az utcza feltöltésekor félig eltemettek (1882 Bartalus István C0845, 169) | Az ősszel levágott, lehetőség szerint egy esztendősnél nem öregebb oltóágat pincében, homokban eltemetve tavaszig is el lehetett tartani, az oltás napjáig (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. (átv is) ’tömegével maga alá temet, elborít, ill. eltakar, beborít vmit, vkit vmi’ ❖ Ama hírek, mellyek ſzerént 150 ember temettetett vólna-el a fld indúlás által, nem igazak (1783 Magyar Hírmondó 7444038, 306) | a pyramidokat rég eltemette a homok (1847 Jókai Mór CD18) | A Jungfrau vasut épitésénél dolgozó olasz munkásokat ma eltemette a hólavina (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 8) | A műhely fala leomlott, eltemetve a kerékpárokat, satukat, gépeket, Sandri egykori kuckóját (1974 Somogyi Tóth Sándor 2025008, 569) | Eleddig úgy véltem, amikor egy rendszer diszfunkcionálisan működik, ráadásul eltemetik az adósságok, akkor ott csőd van (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. (átv is) ’úgy tesz, helyez vmit, es. vkit vmibe, hogy az betakarja, beborítja azt’ ❖ tudatlanságát a sok tudománnyal el temetni láttatik (1779 Bessenyei György¹ 7044007, 342) | néhány percz alatt ugy eltemeté magát a nyers bőrben, hogy semmije sem látszik (1844 Vas Gereben C4380, 437) | Fehérebb a hónál Judit asszony képe, Eltemeti képét rózsás tenyerébe (1875 Kiss József³ 8245012, 90) | András rátette széles tenyerét Júlia bal kezére. Az eltemetett puha kis kézen remegés futott át, de Júlia nem húzta el (1961 Benedek Marcell 9042001, 61).

3. (átv is) ’olyan helyre tesz, ill. olyan helyzetbe hoz vmit, hogy az a figyelem körén kívülre kerül’ ❖ Azt a gyönyörű poétai tehetséget unalmas akták közé eltemetni (1872 Jókai Mór CD18) | nálam vannak eltemetve egész Barsmegye titkai (1886 Csiky Gergely 8088007, 68) | Színre hozták a cenzúra által rég eltemetett nagyszerű Bánk bánt (1886 Jókai Mór CD18) | [Boross Gábor Berzsenyi mint drámaíró című műve] egyéb kiadatlan régiség közt az Akadémia kézirattárában van eltemetve (1896 Irodalomtörténeti Közlemények C0213, 249) | [Kemény Zsigmond] stílusának tömörsége, drámaisága, dikciójának szellemessége és látásának humorossága bőven elég arra, hogy megcáfolják a róla megrögződött tévhitet, mely a „remekíró” címkéje alatt az olvashatatlan klasszikusok közé temette el az ő hatalmas aktualitását (1932 Makkai Sándor CD10).

3a. eltemeti magát (kissé rég) ’a világtól elzárkózik, a társas élettől visszavonul, ill. így él vhol’ ❖ Mennyi ideje már hogy itt vagy? – öt eſztendeje, Aſzſzonyom. [...] Szerettél, Lutzilia, ’s mégis el temetted magadat itten! (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031004, 72) | Miért temeti el magát ily szabad nő a világ elől? (1853 Kőváry László C4016, 30) | Vágyat kaptam falura menni [...]. Nőm ennek is ellenszegült. Majd bizony! Ő eltemeti magát olyan fiatalon! (1877 Balázs Sándor¹ C0746, 83) | én helyesnek is tartom, hogy ott éljen és ha vezekelni akar a maga módja szerint, hát vezekeljen, de hogy úgy mondjam, örökre eltemetni magát emiatt a dolog miatt nem szabad (1955 Tatay Sándor 9704003, 379).

3b. (hat-i ign-i alakban) ’〈annak kif-ére, hogy az emberi kapcsolatokat nélkülözve, a külvilágtól elzárva él vki〉’ ❖ Az el-árúltattak úgy meg-vannak vetve, Hogy bár élnek, még-is el vannak temetve (1793 Gvadányi József 7125017, 257) | az édes bátyánk kilökött az utcára. [...] Hová mehettünk volna mi leányok ilyen fiatalon? Nem tudtunk a világról semmit… a Niki bácsi idecsalt… azóta itt vagyunk eltemetve (1894 e. Justh Zsigmond 8213005, 285) | el vagyok temetve, édesem, nem mondhatok mást: el vagyok temetve. Vannak ugyan szomszédaink, de parasztok (1970 Szőllősy Klára ford.–Mansfield 9685007, 54).

3c. eltemeti magát vmibe (rég) ’〈vmely tevékenységbe, elfoglaltságba〉 beletemetkezik, teljesen belemerül’ ❖ soha se temesse el ez [ti. az apa] magát annyira hivatalos dolgaiba, hogy gyermekei’ lármáját kerűlvén azokkal társalkodni, ’s azokat oktatni épen ne akarja (1826 Szilasy János C4031, 240) | Engesztelődve emlékezék mindenki a bünhődött király nevére, miután emlékét régen elfeledték – csak egy lény nem gondolt reá többet, kéjbe, vigalomba temetve el magát –, tulajdon felesége (1860 Jókai Mór CD18) | Rózáját eltemette a földbe, magát pedig eltemette az ügyekbe (1894 Mikszáth Kálmán 8312006, 132).

3d. (hat-i ign-i alakban) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy olyan állapotban van vki, hogy a külvilágról nem vesz tudomást〉’ ❖ [Orontes] méllyen el lévén álmában temetve, minden ellenkezés nélkül várta rendeléſeit (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 186) | Mély gondolkozásiba el-temetve nagy dolgokkal látszott küszködni (1793 Bessenyei Sándor ford.–Milton C1105, 135) | a’ Rutulok borba és az álomba Eltemetve hevernek (1830 e. Kováts József¹ ford.–Vergilius C2780, 16).

3e. ’ellehetetlenít, olyan helyzetbe hoz vkit, hogy szándékait, elképzeléseit nem tudja megvalósítani’ ❖ [a Batthyány-minisztérium] tétlenségével fogja vesztünket okozni. [...] Ország-világ tudja, hogyan vélekedtem én e ministeriumról mindjárt eleinte [...], most pedig egyenesen azt mondom, hogy ez a ministerium az, melly legbizonyosabban eltemet bennünket (1848 Petőfi Sándor 8366458, 112) | Tizenötezer családnak existentiája, kenyere és élete, [...] jelene és jövője lesz örökre eltemetve, mert a végzetes adóexekutió [= adóbehajtás] kérlelhetetlen itélete kótyavetyére dobja a tizenötezer adóhátralékos összeirt vagyonát Budapesten! (1877 Budapest 8674001, 2) | Hát nem vagyok máris eltemetve? „Erkölcsileg!…” ahogy szokták mondani (1955 Tatay Sándor 9704003, 379).

3f. eltemeti magát (ritk) ’lehetetlen helyzetbe hozza, lejáratja magát (vki előtt)’ ❖ Magát örökre el-temette: el-rontotta (1792 Kisded szótár C0816, 231) | Kezdő eltemetné magát ily vigyázatlansággal (1875 Arany János ford.–Szollogub C0662, 40) | mi lesz, ha valamelyik diákja elkottyanja magát odahaza, akár szándéktalanul is, hogy ők nemcsak táncolni érkeztek Magyarországra, [...] ez neki épp elegendő ahhoz, hogy egy életre eltemesse magát a gimnázium szlovák igazgatója és tanárai előtt (1982 Csoóri Sándor 9090051, 22).

4. (rég, tréf) ’〈ételt, italt〉 teljesen elfogyaszt’ ❖ egy pohár bort egészségtekre eltemetek (1846 Népdalok és mondák C2981, 135) | a deli huszárfőhadnagy [...] félig sűlt rostélyost zúgolódás nélkül temet el (1863 Bérczy Károly C3616, 420) | [barátai csapra verték] az akó bort, mit még az nap B-vel együtt dicsősségesen el is temettek (1879 Csukássi József C1341, 314).

5. (vál) ’〈érzést, vágyat〉 magába rejt, nem enged megnyilvánulni, kifejezésre jutni’ ❖ összezsugorodott mellembe temetém el szivem kinjait (1831 Széchenyi István 8429006, 74) | eltemettem minden drága vágyat (1908 Tóth Árpád CD01) | [A délibábok hőse Arany László] eltemetett (eltemetni kívánt) vágyainak ironikus elégiájává [lett] (1965 Németh G. Béla CD53).

6. (hasznavehetetlenként elvetve) feledésre ítél, elfelejt vki vmit, ill. elfeledtet vmi vmit’ ❖ [a védőoltások alkalmazása] elsöben kevés ſzerentſét mutatván, ſok eſztendökig el temetteték (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 34) | [A deákok] már most leg inkább fekete ruhában járnak; hajdani zld hoszszú ruhájokat, és kalpagjokat egészen eltemetvén (1796 Vályi András 7368002, 466) | némely tudományok rövíd id alatt Oskoláinkban talám el is fognak temettetni (1806 Teleki László¹ 8472005, 148) | azok [az igazságtalanságok] eltemetik minden te jótéteményidet (1813 Rácz György¹ C3559, 43) | A költői lélek nélkül alkotott színműveket eltemeti az idő (1837 Vörösmarty Mihály CD44) | a munkahiány esetére szóló biztosítás gondolatát sem szabad eltemetnünk (1938 Korunk Szava 2131001, 416) | Sőtér István nem tartozott azok közé, akik ezt a fogalmat [ti. a realizmust] a legszívesebben eltemették volna (1972 Mészáros Vilma 2018017, 494).

6a. (vál) ’〈jelenség, dolog〉 erősebb hatásánál v. időszerűbb voltánál fogva fölébe kerekedik és megsemmisít, érvénytelenné tesz vmit’ ❖ a deák nyelv pedig azt [ti. a magyar nyelvet] teljességgel eltemetni indult volt (1795 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7156004, 183) | Rég eltemette a nyarat, Az ősz (1847 Petőfi Sándor CD01) | egyik hír a másikat eltemeti, s aki ma bálvány volt, az holnap áldozat lesz (1853 Jókai Mór CD18) | amit az eszmék – a kegyelmi időben – kifejlesztettek és fölnövesztettek bennünk, az európai történelem rövid időn belül kirobbantott háborúkban és durva békekötések közben verette szét. Legnyilvánvalóbban az 1848-as szabadságharc példája mutatta ezt, a megtisztulásunkat előkészítő reformkorral, az egészet eltemető világosi fegyverletétellel, s az Aradon kivégzett tábornokokkal (1991 Csoóri Sándor 9090062, 360).

6b. (rég, irod) ’〈vmely lelkiállapotot, hangulatot〉 eloszlat, elmulaszt vmi, ill. (vmivel) vki’ ❖ El-temette Férjem, rmét ſzívemnek (1772 Bessenyei György¹ C1076, 122) | A ti nyájasságtok minden bút eltemet (1792 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | A bút, a bánatot eltemetni hogyan szokták? Vidám mulatsággal (1885 Jókai Mór CD18) | megcsaltál engemet, Eltemetted örökre kedvemet (1895 Karikó János 8223004, 19).

6c. (irod) ’〈annak kif-ére, hogy bánatát, keserűségét alvással v. borivással feledteti, szünteti meg vki〉’ ❖ Az Ur ki öltözik fegyverébl, és le-heveredvén a’ zöld páſintra, mély álmában temeti-el fájdalmait, mellyektl eméſztetett (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède 7031008, 1) | ha bor nem volna, minden komédiásnak meg kellene bolondulni. Így legalább van az embernek egy menedéke, a hová búbánatát eltemeti (1860 Jókai Mór C2253, 292) | a macskai asztalokat az éjfélutáni órákban körülülik s a hazafiúi fájdalmak keserűségét igyekeznek eltemetni a rossz fukszinos borba (1881 Mikszáth Kálmán 8312031, 43) | Fő helyet foglal el [a bordalok között] a búfelejtő mámor dicsérete (Bort ide hát, hadd felejtsem bajomat; Eltemetem minden búm és bánatom…) (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. temet; ÉKsz.; SzT. ~, eltemetett, eltemethet, eltemető, eltemettet, eltemettetik, eltemettettetik

eltemet tárgyas ige 5b
1.
〈halottat, holttestet〉 (szertartás keretében, annak szervezését vállalva) sír(bolt)ba helyez(tet)
Kérdém továbbá, ha gyalázat nélkül temették vólnaé-el? Ö azt mondá, hogy ez épen nem lehetett; mivel azon éjtſzakán, a’ mellyen ö meg-hólt, az ellenség a’ Faluba bé-rohant
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
Másfél mérő kétszerest és egy mérő árpát el köllött adnom, hogy feleségemet eltemethessem
(1836 Táncsics Mihály)
[A csíki] Mikes Kelemen 1686-ban halt el, s következő évben temettetett el roppant pompával a somlyói kriptába
(1869 Orbán Balázs)
[A vak koldust] egy reggel halva találták az utcán, a város aztán eltemettette, a város költségén
(1877 Teleki Sándor)
Ime, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet
(1937 József Attila)
Miután Jézus meghalt a kereszten, arimátiai József elkérte testét Pilátustól, hogy eltemesse
(1995 BibliaiLex.)
1a.
〈rendsz. pap〉 a temetési szertartás elvégzésével, ill. 〈hozzátartozó, ismerős〉 résztvevőként a temetési szertartáson elbúcsúztat vkit
Már vóltam a falusi papnál, hogy temesse el, de fizetést kért, pénzem pedig nincsen
(1778 Bessenyei György¹)
Egyetlenegy valamire való gróf sem halhat úgy meg, hogy azt a mi kántusunk ne temesse el
(1872 Baksay Sándor)
a kóbor komédiás kis fiát eltemettük a szomorufüzfával beszegett temetőbe
(1899 Rákosi Viktor)
az evangélikus pap [...] a német tanítót eltemette
(1973 Gion Nándor)
1b.
〈hozzátartozót〉 annak halálával, a temetésével végleg elveszít vki
Felſéges II-dik József Özvegyſégében halt-meg, midn elbb két feleſéget temetett vólna-el
(1791 Szekér Joákim)
négy hét mulva – mint már tudod, egyetlen anyámat temetém el
(1841 Sárosi Gyula)
[Rita Furlani olasz színésznő] Greta Garbo-i szépség volt, egész életében nagy szerelemmel szerette férjét, szült öt gyermeket, kik közül hármat eltemetett
(1994 Új Könyvek)
1c.
〈annak kif-ére, hogy vki túlél vkit〉
egy kilátásom van, asszonyom, az, hogy ön mindnyájunkat el fog temetni
(1881 Fái J. Béla ford.Augier)
Évekig, évtizedekig élt még és sok nálánál fiatalabbat, erősebbet temetett el
(1934 Kosztolányi Dezső)
Nagybátyám, napi két-három liter borával és ötven cigarettájával, nyolcvanhárom éves koráig élt. Miközben összes családtagjait eltemette
(1974 Galsai Pongrác)
1d.
a halálán levőnek v. halottnak tart vkit
Hát még sem haltál meg, holott már eltemettünk?
(1818 Kazinczy Ferenc)
Összenéztek az öregek és néma pillantásukkal megint eltemették [Cifra Gézát], megállapítván, hogy vége. Márciusra, akkorra biztosan vége
(1923 Kosztolányi Dezső)
Jóska. Ring, az epidemológus már el is temette. Gyurika biztos adott neki még egy évet. Az orvosok általában tárgyilagosak
(1973 Baránszky-Jób László)
1e. (rég, túlzó is)
megöl, sírba visz vkit vmi
Itt a’ dög-halál tegnap ſzáz, és negyven embert el-temetett
(1790 Virágszótár)
Hagyj el, óh Reménység! Hagyj el engemet; Mert ez a’ keménység Úgyis eltemet, Érzem: e’ kétségbe’ Volt erőm elhágy, Fáradtt lelkem égbe, Testem főldbe vágy
(1803 Csokonai Vitéz Mihály)
És sír a’ lány: „ah engemet E’ bajvivástok eltemet.”
(1828 Vörösmarty Mihály)
A szeszes italok a gyomrot gyöngítik, nedveit sürítik, gyomor-máj s lép-keményedés s vizkórság az iszákosok nyavalyája, hacsak velőgyuladás vagy más idegbajok az iszákost előbb el nem temetik, mint az említett bajok kifejlődhetnek
(1844 Zimmermann Jakab)
1f.
〈annak kif-ére, hogy vki úgy vélekedik vmiről, hogy az már nem képes sokáig fennmaradni v. sikeresen működni〉
nem szabad igazat adni a demagógiának és nem szabad kárörvendően eltemetni a polgárságot, még a mai magyar polgárságot sem, amelyben csakugyan kevés a vígasztaló vonás
(1937 Hevesi András)
Káprázatos támadójáték, csodás technika, ötlet, ravaszság, gólerő – a sokszorosan eltemetett futball látványos újjáéledése
(1989 Tények könyve)
Nem teljesültek azok a borúlátó jóslatok, amelyek a ’80-as évektől a ’90-es évek elejéig tartó drámai mennyiségi csökkenés láttán már végleg eltemették a magyar cipőipart
(1995 Magyar Hírlap)
2.
földet, követ stb. ráhányva (teljesen) betemet, beborít, ill. földbe elás vmit vki
nagy Gödröket hányatnak, ’s azokban a’ Trágyát örökösen el-temetik
(1773 Szilágyi Sámuel²)
Nincs ezüstöm, aranyom sincs Eltemetve föld alatt?
(1841–1857 Losonczy László)
alacsony földszintes ház [...], melyet az utcza feltöltésekor félig eltemettek
(1882 Bartalus István)
Az ősszel levágott, lehetőség szerint egy esztendősnél nem öregebb oltóágat pincében, homokban eltemetve tavaszig is el lehetett tartani, az oltás napjáig
(1999 Magyar néprajz)
2a. (átv is)
tömegével maga alá temet, elborít, ill. eltakar, beborít vmit, vkit vmi
Ama hírek, mellyek ſzerént 150 ember temettetett vólna-el a fld indúlás által, nem igazak
(1783 Magyar Hírmondó)
a pyramidokat rég eltemette a homok
(1847 Jókai Mór)
A Jungfrau vasut épitésénél dolgozó olasz munkásokat ma eltemette a hólavina
(1899 Budapesti Hírlap)
A műhely fala leomlott, eltemetve a kerékpárokat, satukat, gépeket, Sandri egykori kuckóját
(1974 Somogyi Tóth Sándor)
Eleddig úgy véltem, amikor egy rendszer diszfunkcionálisan működik, ráadásul eltemetik az adósságok, akkor ott csőd van
(1996 Magyar Hírlap)
2b. (átv is)
úgy tesz, helyez vmit, es. vkit vmibe, hogy az betakarja, beborítja azt
tudatlanságát a sok tudománnyal el temetni láttatik
(1779 Bessenyei György¹)
néhány percz alatt ugy eltemeté magát a nyers bőrben, hogy semmije sem látszik
(1844 Vas Gereben)
Fehérebb a hónál Judit asszony képe, Eltemeti képét rózsás tenyerébe
(1875 Kiss József³)
András rátette széles tenyerét Júlia bal kezére. Az eltemetett puha kis kézen remegés futott át, de Júlia nem húzta el
(1961 Benedek Marcell)
3. (átv is)
olyan helyre tesz, ill. olyan helyzetbe hoz vmit, hogy az a figyelem körén kívülre kerül
Azt a gyönyörű poétai tehetséget unalmas akták közé eltemetni
(1872 Jókai Mór)
nálam vannak eltemetve egész Barsmegye titkai
(1886 Csiky Gergely)
Színre hozták a cenzúra által rég eltemetett nagyszerű Bánk bánt
(1886 Jókai Mór)
[Boross Gábor Berzsenyi mint drámaíró című műve] egyéb kiadatlan régiség közt az Akadémia kézirattárában van eltemetve
(1896 Irodalomtörténeti Közlemények)
[Kemény Zsigmond] stílusának tömörsége, drámaisága, dikciójának szellemessége és látásának humorossága bőven elég arra, hogy megcáfolják a róla megrögződött tévhitet, mely a „remekíró” címkéje alatt az olvashatatlan klasszikusok közé temette el az ő hatalmas aktualitását
(1932 Makkai Sándor)
3a. eltemeti magát (kissé rég)
a világtól elzárkózik, a társas élettől visszavonul, ill. így él vhol
Mennyi ideje már hogy itt vagy? – öt eſztendeje, Aſzſzonyom. [...] Szerettél, Lutzilia, ’s mégis el temetted magadat itten!
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
Miért temeti el magát ily szabad nő a világ elől?
(1853 Kőváry László)
Vágyat kaptam falura menni [...]. Nőm ennek is ellenszegült. Majd bizony! Ő eltemeti magát olyan fiatalon!
(1877 Balázs Sándor¹)
én helyesnek is tartom, hogy ott éljen és ha vezekelni akar a maga módja szerint, hát vezekeljen, de hogy úgy mondjam, örökre eltemetni magát emiatt a dolog miatt nem szabad
(1955 Tatay Sándor)
3b. (hat-i ign-i alakban)
〈annak kif-ére, hogy az emberi kapcsolatokat nélkülözve, a külvilágtól elzárva él vki〉
Az el-árúltattak úgy meg-vannak vetve, Hogy bár élnek, még-is el vannak temetve
(1793 Gvadányi József)
az édes bátyánk kilökött az utcára. [...] Hová mehettünk volna mi leányok ilyen fiatalon? Nem tudtunk a világról semmit… a Niki bácsi idecsalt… azóta itt vagyunk eltemetve
(1894 e. Justh Zsigmond)
el vagyok temetve, édesem, nem mondhatok mást: el vagyok temetve. Vannak ugyan szomszédaink, de parasztok
(1970 Szőllősy Klára ford.Mansfield)
3c. eltemeti magát vmibe (rég)
〈vmely tevékenységbe, elfoglaltságba〉 beletemetkezik, teljesen belemerül
soha se temesse el ez [ti. az apa] magát annyira hivatalos dolgaiba, hogy gyermekei’ lármáját kerűlvén azokkal társalkodni, ’s azokat oktatni épen ne akarja
(1826 Szilasy János)
Engesztelődve emlékezék mindenki a bünhődött király nevére, miután emlékét régen elfeledték – csak egy lény nem gondolt reá többet, kéjbe, vigalomba temetve el magát –, tulajdon felesége
(1860 Jókai Mór)
Rózáját eltemette a földbe, magát pedig eltemette az ügyekbe
(1894 Mikszáth Kálmán)
3d. (hat-i ign-i alakban) (rég)
〈annak kif-ére, hogy olyan állapotban van vki, hogy a külvilágról nem vesz tudomást〉
[Orontes] méllyen el lévén álmában temetve, minden ellenkezés nélkül várta rendeléſeit
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Mély gondolkozásiba el-temetve nagy dolgokkal látszott küszködni
(1793 Bessenyei Sándor ford.Milton)
a’ Rutulok borba és az álomba Eltemetve hevernek
(1830 e. Kováts József¹ ford.Vergilius)
3e.
ellehetetlenít, olyan helyzetbe hoz vkit, hogy szándékait, elképzeléseit nem tudja megvalósítani
[a Batthyány-minisztérium] tétlenségével fogja vesztünket okozni. [...] Ország-világ tudja, hogyan vélekedtem én e ministeriumról mindjárt eleinte [...], most pedig egyenesen azt mondom, hogy ez a ministerium az, melly legbizonyosabban eltemet bennünket
(1848 Petőfi Sándor)
Tizenötezer családnak existentiája, kenyere és élete, [...] jelene és jövője lesz örökre eltemetve, mert a végzetes adóexekutió [= adóbehajtás] kérlelhetetlen itélete kótyavetyére dobja a tizenötezer adóhátralékos összeirt vagyonát Budapesten!
(1877 Budapest)
Hát nem vagyok máris eltemetve? „Erkölcsileg!…” ahogy szokták mondani
(1955 Tatay Sándor)
3f. eltemeti magát (ritk)
lehetetlen helyzetbe hozza, lejáratja magát (vki előtt)
Magát örökre el-temette: el-rontotta
(1792 Kisded szótár)
Kezdő eltemetné magát ily vigyázatlansággal
(1875 Arany János ford.Szollogub)
mi lesz, ha valamelyik diákja elkottyanja magát odahaza, akár szándéktalanul is, hogy ők nemcsak táncolni érkeztek Magyarországra, [...] ez neki épp elegendő ahhoz, hogy egy életre eltemesse magát a gimnázium szlovák igazgatója és tanárai előtt
(1982 Csoóri Sándor)
4. (rég, tréf)
〈ételt, italt〉 teljesen elfogyaszt
egy pohár bort egészségtekre eltemetek
(1846 Népdalok és mondák)
a deli huszárfőhadnagy [...] félig sűlt rostélyost zúgolódás nélkül temet el
(1863 Bérczy Károly)
[barátai csapra verték] az akó bort, mit még az nap B-vel együtt dicsősségesen el is temettek
(1879 Csukássi József)
5. (vál)
〈érzést, vágyat〉 magába rejt, nem enged megnyilvánulni, kifejezésre jutni
összezsugorodott mellembe temetém el szivem kinjait
(1831 Széchenyi István)
eltemettem minden drága vágyat
(1908 Tóth Árpád)
[A délibábok hőse Arany László] eltemetett (eltemetni kívánt) vágyainak ironikus elégiájává [lett]
(1965 Németh G. Béla)
6.
(hasznavehetetlenként elvetve) feledésre ítél, elfelejt vki vmit, ill. elfeledtet vmi vmit
[a védőoltások alkalmazása] elsöben kevés ſzerentſét mutatván, ſok eſztendökig el temetteték
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
[A deákok] már most leg inkább fekete ruhában járnak; hajdani zld hoszszú ruhájokat, és kalpagjokat egészen eltemetvén
(1796 Vályi András)
némely tudományok rövíd id alatt Oskoláinkban talám el is fognak temettetni
(1806 Teleki László¹)
azok [az igazságtalanságok] eltemetik minden te jótéteményidet
(1813 Rácz György¹)
A költői lélek nélkül alkotott színműveket eltemeti az idő
(1837 Vörösmarty Mihály)
a munkahiány esetére szóló biztosítás gondolatát sem szabad eltemetnünk
(1938 Korunk Szava)
Sőtér István nem tartozott azok közé, akik ezt a fogalmat [ti. a realizmust] a legszívesebben eltemették volna
(1972 Mészáros Vilma)
6a. (vál)
〈jelenség, dolog〉 erősebb hatásánál v. időszerűbb voltánál fogva fölébe kerekedik és megsemmisít, érvénytelenné tesz vmit
a deák nyelv pedig azt [ti. a magyar nyelvet] teljességgel eltemetni indult volt
(1795 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai)
Rég eltemette a nyarat, Az ősz
(1847 Petőfi Sándor)
egyik hír a másikat eltemeti, s aki ma bálvány volt, az holnap áldozat lesz
(1853 Jókai Mór)
amit az eszmék – a kegyelmi időben – kifejlesztettek és fölnövesztettek bennünk, az európai történelem rövid időn belül kirobbantott háborúkban és durva békekötések közben verette szét. Legnyilvánvalóbban az 1848-as szabadságharc példája mutatta ezt, a megtisztulásunkat előkészítő reformkorral, az egészet eltemető világosi fegyverletétellel, s az Aradon kivégzett tábornokokkal
(1991 Csoóri Sándor)
6b. (rég, irod)
〈vmely lelkiállapotot, hangulatot〉 eloszlat, elmulaszt vmi, ill. (vmivel) vki
El-temette Férjem, rmét ſzívemnek
(1772 Bessenyei György¹)
A ti nyájasságtok minden bút eltemet
(1792 Csokonai Vitéz Mihály)
A bút, a bánatot eltemetni hogyan szokták? Vidám mulatsággal
(1885 Jókai Mór)
megcsaltál engemet, Eltemetted örökre kedvemet
(1895 Karikó János)
6c. (irod)
〈annak kif-ére, hogy bánatát, keserűségét alvással v. borivással feledteti, szünteti meg vki〉
Az Ur ki öltözik fegyverébl, és le-heveredvén a’ zöld páſintra, mély álmában temeti-el fájdalmait, mellyektl eméſztetett
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
ha bor nem volna, minden komédiásnak meg kellene bolondulni. Így legalább van az embernek egy menedéke, a hová búbánatát eltemeti
(1860 Jókai Mór)
a macskai asztalokat az éjfélutáni órákban körülülik s a hazafiúi fájdalmak keserűségét igyekeznek eltemetni a rossz fukszinos borba
(1881 Mikszáth Kálmán)
Fő helyet foglal el [a bordalok között] a búfelejtő mámor dicsérete (Bort ide hát, hadd felejtsem bajomat; Eltemetem minden búm és bánatom…)
(1977 NéprajziLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. temet; ÉKsz.; SzT. ~, eltemetett, eltemethet, eltemető, eltemettet, eltemettetik, eltemettettetik

Beállítások