elvetél ige 1b

1. tn ’〈nőstény állat〉 idő előtt ellik, és így életképtelen egyedet hoz világra’ ❖ a’ nedves idök, déli ſzelek, nagy forró hévség, [...] igen ártalmaſſak azoknak [ti. a juhoknak], mivel ezek miatt, gyakran el-vetélnek, és e’ világra, mindenféle éretlen fajzásokat hoznak (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 58) | Terhes (más szóval poczos, vemhes) lovat nem szabad zaklatni, ütni-verni, vele erőset huzatni vagy orron ütni, mert könnyen elvetélhetik (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 49) | a gazda mindnyájukat agyonveri, ha baja lesz az üszőnek, idő előtt elvetél, vagy lába törik (1949 Csillag C6308, 66) | [a tengerbe kerülő vegyi anyagok miatt] nagyon sok nőstény delfin elvetél (1995 Természet Világa CD50).

1a. tn ’〈nő〉 magzatát idő előtt, halva szüli meg’ ❖ El-vetélek: Abortio (1810 Simai Kristóf C3748, 7) | Ha idült gonorrheában szenvedő nő teherbe esik, a magzatot a méh helyzetváltozása miatt gyakran nem hordhatja ki és elvetél (1913 RévaiNagyLex. C5704, 633) | Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt (1944 Radnóti Miklós 9543191, 103) | Julianna olyan tempóban fut a Keletiig, hogy egy lelkiismeretes nőorvos attól tartana, elvetél (2003 Bíró Kriszta 3046003, 155).

1b. tn ’〈magzat〉 halva v. életképtelen állapotban idő előtt jön világra, ill. 〈megtermékenyített petesejt, embrió〉 elhal, elpusztul’ ❖ El-vetéltt, hóltt gyermekek (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 46) | A húsos üszög nem más, mint a terhesség első v. második hónapjában elvetélt pete (1896 PallasLex. CD02) | Tutankhamon gyermekei [...] feltehetően már elvetéltek vagy legalábbis a szülés körüli időszakban elpusztultak (1980 Czeizel Endre 9080001, 343) | a magzat vagy elvetél, vagy – és ez a veszélyesebb – megrepeszti a petevezetőt (1995 Magyar Hírlap CD09) | A korai időszakban elvetélt zigóták 70%-ban a kromoszómák hibái miatt pusztulnak el (1999 Természet Világa CD50).

1c. ts ’〈nő magzatot, es. nőstény állat utódot〉 idő előtt elveszít’ ❖ [a beteg tehén] egy egészen kiképzett borjút idő előtt elvetélt (1838 Társalkodó C7975, 97) | Nem láttál asszonyt, aki elvetélte a magzatját, mert nem volt ereje kihordani, mert ott húzta áldottan az ekét, mint a barom? (1966 Sánta Ferenc 9585005, 106) | a tisztítószalonokban dolgozó terhes asszonyok jóval nagyobb arányban vetélik el magzatukat, mint az egyéb területeken foglalkoztatott nők (1998 Magyar Hírlap CD09) | Négy hónapos volt, amikor elvetéltem a kisbabámat. Szülőfájások jöttek, majd elöntött a vér (2010 Borbély Szilárd 3059013, 136).

2. ts (kissé rég) ’〈növény még kifejletlen termését〉 elhullatja, ill. 〈állat vmely leváló részét〉 leveti’ ❖ Veszek elvetélt szarvasagancsot, őzagancsot (1916 Budapesti Hírlap máj. 6. C4704, 18) | [A burgonya] évelő, levelei félbeszárnyaltak, virágzata bogernyős, virága fehér vagy halványlila, kicsiny zöld bogyókat terem, de a termesztett fajták gyakran elvetélik a bogyót (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 6) | [a cápa] az elkopott bőrfogakat elvetéli és újakkal pótolja (1933 Az állatok világa ford. CD46).

3. tn ’kibontakozásig v. eredményig nem jutva el meghiúsul vmi’ ❖ [Kossuth] Klapkának elvetélt kísérleteit is az olasz kormánnyal 1864-ben csak megvetéssel nézte (1866 Tanárky Gyula 8460004, 343) | Amint a külföldön egymásután jelentkeztek az expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus szellemi áramlatai, úgy tünedezett föl nyomukban a megfelelő magyar utánzás többé-kevésbbé elvetélt próbálkozásokkal (1940 Pintér Jenő CD44) | Az újságírás átka az időhiány, az állandó időzavar. Sok jó gondolatmenet vetélt már el a szedőgépek sürgető mohósága miatt (1973 Hernádi Miklós 1066002, 133) | az EU júniusban mindent megtesz az IGC lezárása érdekében, hiszen enélkül elvetél az unió kibővítésének folyamata (1997 Magyar Hírlap CD09).

3a. ts (vál) ’feleslegesnek v. használhatatlannak, nem megfelelőnek ítélve elvet vmit vki, ill. meghiúsít vmit vmi’ ❖ eszembe jut, hogy tíz nap óta hány nagy hírlaptémát kellett tékozlón elvetélnem (1912 Ady Endre CD0801) | Az új magyar líra szerencséjére elvetélte a szónokiasságot, mely ma már kizáróan a vezércikkekbe szorult (1921 Nadányi Zoltán CD10) | e lehetőséget is elvetéli a történelem (1989 Poszler György 2025070, 140) | az újkori magyar demokrácia időről időre elvetéli legjobb reményeinket (2005 Népszabadság nov. 25. C7853, 15).

3b. tn ’〈képesség, tehetség〉 kibontakozásában, kifejlődésében megreked(ve elhal), ill. vmely képességnek, tehetségnek megfelelő tevékenység gyakorlásával felhagy vki’ ❖ A címlap nagyon szép, hirdeti az íróban elvetélt grafikust (1922 Harsányi Zsolt CD10) | ami a szerepben valahol ott bujkál; a fiú tehetsége, tragikusan elvetélt tehetsége (1958 Magyar Nemzet aug. 28. C0354, 4) | gondolkodó emberek, gondolkodó, kiművelt emberfők lesznek-e ebben az országban, avagy pedig szegények bizony elvetélnek, és eleve oda jutnak, ahova azt a miniszterelnök úr a számukra kijelöli (1997 Országgyűlési Napló CD62) | A kritikus nem csupán elvetélt író – aki jobb híján, irodalmi művek helyett írott esszéiben önmagát valósítja meg (2005 Népszabadság márc. 19. C7853, melléklet 11).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. vet; ÉKsz.; ÚMTsz. elvetélik

elvetél ige 1b
1. tárgyatlan
〈nőstény állat〉 idő előtt ellik, és így életképtelen egyedet hoz világra
a’ nedves idök, déli ſzelek, nagy forró hévség, [...] igen ártalmaſſak azoknak [ti. a juhoknak], mivel ezek miatt, gyakran el-vetélnek, és e’ világra, mindenféle éretlen fajzásokat hoznak
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
Terhes (más szóval poczos, vemhes) lovat nem szabad zaklatni, ütni-verni, vele erőset huzatni vagy orron ütni, mert könnyen elvetélhetik
(1844 e. Edvi Illés Pál)
a gazda mindnyájukat agyonveri, ha baja lesz az üszőnek, idő előtt elvetél, vagy lába törik
(1949 Csillag)
[a tengerbe kerülő vegyi anyagok miatt] nagyon sok nőstény delfin elvetél
(1995 Természet Világa)
1a. tárgyatlan
〈nő〉 magzatát idő előtt, halva szüli meg
El-vetélek: Abortio
(1810 Simai Kristóf)
Ha idült gonorrheában szenvedő nő teherbe esik, a magzatot a méh helyzetváltozása miatt gyakran nem hordhatja ki és elvetél
(1913 RévaiNagyLex.)
Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt
(1944 Radnóti Miklós)
Julianna olyan tempóban fut a Keletiig, hogy egy lelkiismeretes nőorvos attól tartana, elvetél
(2003 Bíró Kriszta)
1b. tárgyatlan
〈magzat〉 halva v. életképtelen állapotban idő előtt jön világra, ill. 〈megtermékenyített petesejt, embrió〉 elhal, elpusztul
El-vetéltt, hóltt gyermekek
(1792 Baróti Szabó Dávid)
A húsos üszög nem más, mint a terhesség első v.vagy második hónapjában elvetélt pete
(1896 PallasLex.)
Tutankhamon gyermekei [...] feltehetően már elvetéltek vagy legalábbis a szülés körüli időszakban elpusztultak
(1980 Czeizel Endre)
a magzat vagy elvetél, vagy – és ez a veszélyesebb – megrepeszti a petevezetőt
(1995 Magyar Hírlap)
A korai időszakban elvetélt zigóták 70%-ban a kromoszómák hibái miatt pusztulnak el
(1999 Természet Világa)
1c. tárgyas
〈nő magzatot, es. nőstény állat utódot〉 idő előtt elveszít
[a beteg tehén] egy egészen kiképzett borjút idő előtt elvetélt
(1838 Társalkodó)
Nem láttál asszonyt, aki elvetélte a magzatját, mert nem volt ereje kihordani, mert ott húzta áldottan az ekét, mint a barom?
(1966 Sánta Ferenc)
a tisztítószalonokban dolgozó terhes asszonyok jóval nagyobb arányban vetélik el magzatukat, mint az egyéb területeken foglalkoztatott nők
(1998 Magyar Hírlap)
Négy hónapos volt, amikor elvetéltem a kisbabámat. Szülőfájások jöttek, majd elöntött a vér
(2010 Borbély Szilárd)
2. tárgyas (kissé rég)
〈növény még kifejletlen termését〉 elhullatja, ill. 〈állat vmely leváló részét〉 leveti
Veszek elvetélt szarvasagancsot, őzagancsot
(1916 Budapesti Hírlap máj. 6.)
[A burgonya] évelő, levelei félbeszárnyaltak, virágzata bogernyős, virága fehér vagy halványlila, kicsiny zöld bogyókat terem, de a termesztett fajták gyakran elvetélik a bogyót
(1926 TolnaiÚjLex.)
[a cápa] az elkopott bőrfogakat elvetéli és újakkal pótolja
(1933 Az állatok világa ford.)
3. tárgyatlan
kibontakozásig v. eredményig nem jutva el meghiúsul vmi
[Kossuth] Klapkának elvetélt kísérleteit is az olasz kormánnyal 1864-ben csak megvetéssel nézte
(1866 Tanárky Gyula)
Amint a külföldön egymásután jelentkeztek az expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus szellemi áramlatai, úgy tünedezett föl nyomukban a megfelelő magyar utánzás többé-kevésbbé elvetélt próbálkozásokkal
(1940 Pintér Jenő)
Az újságírás átka az időhiány, az állandó időzavar. Sok jó gondolatmenet vetélt már el a szedőgépek sürgető mohósága miatt
(1973 Hernádi Miklós)
az EUEurópai Unió júniusban mindent megtesz az IGCIntergovernmental Conference ’Kormányközi konferencia’ lezárása érdekében, hiszen enélkül elvetél az unió kibővítésének folyamata
(1997 Magyar Hírlap)
3a. tárgyas (vál)
feleslegesnek v. használhatatlannak, nem megfelelőnek ítélve elvet vmit vki, ill. meghiúsít vmit vmi
eszembe jut, hogy tíz nap óta hány nagy hírlaptémát kellett tékozlón elvetélnem
(1912 Ady Endre)
Az új magyar líra szerencséjére elvetélte a szónokiasságot, mely ma már kizáróan a vezércikkekbe szorult
(1921 Nadányi Zoltán)
e lehetőséget is elvetéli a történelem
(1989 Poszler György)
az újkori magyar demokrácia időről időre elvetéli legjobb reményeinket
(2005 Népszabadság nov. 25.)
3b. tárgyatlan
〈képesség, tehetség〉 kibontakozásában, kifejlődésében megreked(ve elhal), ill. vmely képességnek, tehetségnek megfelelő tevékenység gyakorlásával felhagy vki
A címlap nagyon szép, hirdeti az íróban elvetélt grafikust
(1922 Harsányi Zsolt)
ami a szerepben valahol ott bujkál; a fiú tehetsége, tragikusan elvetélt tehetsége
(1958 Magyar Nemzet aug. 28.)
gondolkodó emberek, gondolkodó, kiművelt emberfők lesznek-e ebben az országban, avagy pedig szegények bizony elvetélnek, és eleve oda jutnak, ahova azt a miniszterelnök úr a számukra kijelöli
(1997 Országgyűlési Napló)
A kritikus nem csupán elvetélt író – aki jobb híján, irodalmi művek helyett írott esszéiben önmagát valósítja meg
(2005 Népszabadság márc. 19.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. vet; ÉKsz.; ÚMTsz. elvetélik

Beállítások