fajul tn ige 

1. (kissé rég) ’〈személy v. (nép)csoport (jelleme, karaktere)〉 az elődökhöz v. az elődökéhez képest fokozatosan átalakul, ill. ilyen módon vkivé, vmivé v. vmilyenné válik, kül. erkölcsileg lealacsonyodik’ ❖ a’ ki gonosz fej utánn indúl, fog végre fajúlni (1783 Baróti Szabó Dávid C0814, 66) | Romlásra índúlt hajdan erős Magyar! Nem látod Árpád vére miként fajul? (1796 k. Berzsenyi Dániel 8054001, 7) | az emberiség […] jobbá fajult (1839 Athenaeum C0018, 8) | ha van érzékeny […] büntetés is a’ gondviselés’ utjain, bizonyosan egyike azoknak az, melly fajult gyermekekben azon szüléket éri, kik azokat rosszul [nevelték] (1841 Fáy András¹ C1726, 25) | minden bűn büntetlen marad, vége lesz a személy- s vagyonbeli biztosságnak és a polgári társaság embercsordává fajulva, fenekestől felfordul (1841 Pesti Hírlap CD61) | elvárom a méltóságos gróftul […] állitásának, – melly szerint apostatává fajultam volna – bebizonyitását (1841 Széchenyi István CD1501) | Dicső apának fajult gyermeke! (1857 Szelestey László C0685, 169) | regényeket irni kezdett, s oly nővé fajult, melyet német irók kék harisnyásnak szoktak nevezni, […] oly nővé, mely szivarozik, ritkán tánczol, de annál többet lovagol, kedveli a pezsgőt, szerencse játékokat (1864 Aszalay József 8020002, 238) | Guerilla-csapatokkal kis mérvben nem lehet kezdeni, mert ezek, rablókká fajulva, népszerütlenitenék az ügyet (1881 Kossuth Lajos CD32) | A természetben való osztály, különösen ha az parcellás osztálylyá fajul, nemcsak birtokkisebbedéseket, hanem birtok-szétforgácsolást és birtokkeveredettséget létesit (1893 PallasLex. CD02) | Jugoszláviában nyíltan arról beszélnek, hogy „Tito csoportja politikai gyilkosok bandájává fajul.” (1948 Marxizmus–leninizmus olvasókönyv ford. C6907, 538).

2. ’〈vmely esemény, jelenség, tulajdonság stb.〉(még) rossz(abb), elítélendő(bb) lesz v. szélsőséges túlzásba csap át, ill. ilyen módon vmivé v. vmilyenné válik’ ❖ orgiává fajult titkos Bacchus-ünnepek (1809 Horvát István 8186010, 394) | az ordítozás kevesebb mint egy másodpercz alatt, szidalmazásokká fajult (1863 Lauka Gusztáv 8343010, 145) | A hazaszeretet szivünk egyik legnemesebb érzelme, s ép azért nem szabad hiú nemzeti gőggé, más nemzetek iránti gyülöletté, önzéssé fajulnia (1872 Gyulai Béla 8172002, 85) | A gyűlölség, melyet Margit érez iránta, nem mai keletű, de sohasem hihette, hogy ide fajulhasson (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | a márczius 15-diki békés mozgalom az ország több részében fajulni kezdett (1881 Boross Mihály C1152, 22) | a lappangó tüdőgümőkór a munkaképességet nem igen csökkenti, bizton nem egy lesz a munkásnők közt, ki azt magával hordja, csakhogy a gyárban nem fajul tüdővészszé (1892 Határőr 8631001, 2) | a szabadság nem fajulhat szabadossággá, pórias demagógiává (1921 Bethlen István 9055002, 228) | Sokat lehetne vitázni Adynak borszerelméről, amely végül is alkoholizmussá fajult (1925 Krúdy Gyula CD54) | mikor az elhízás első jelei mutatkoznak, minden erőnkből azon legyünk, hogy az elhízás kóros állapottá ne fajuljon (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 7) | Lázas sietségük kapkodássá fajult (1937 Szentiványi Jenő 1145003, 137) | Juli nővér szerelmi ügye […] ekkortájt kezdett botránnyá fajulni (1957 Benedek István 9041005, 69) | [Varja] bátyjának gorombáskodása fokról fokra durvábbá, tűrhetetlenebbé fajult (1960 Makai Imre ford.–Dosztojevszkij 9418006, 120) | [A politikusok] sem tudják, nem látják, hová fajulnak a csehszlovák események (1973 Marosán György 9425004, 134) | A politika eldurvulása, a gyilkosságig fajuló erőszak mindinkább elhatalmasodott a köztársasági Rómában (1974 Ürögdi György 9745001, 76) | az elvirágzás rémével küzdő asszony féltékenysége betegessé fajult (1982 Jékely Zoltán 9278103, 8) | [a kutyák önállótlansága] odáig fajulhat, hogy a felnőtt eb nem hajlandó tányérjából v. a földről enni (1996 Szinák János–Veress István CD59) | Sokan voltak, akik bosszúra vágytak, az indulatok néhány helyen a lincselésig fajuló túlkapásokhoz vezettek (2007 Kornai János 3194002, 318) | Kína igyekezett megakadályozni, hogy az amerikaiak fölött győztes Vietnam egyfajta térségi szuperhatalommá nője ki magát; a határviták 1979-ben háborúskodássá fajultak (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154001, 573).

2a. fajul vmire (kissé rég) ’〈vmely esemény, jelenség, tulajdonság stb.〉(még) rossz(abb), elítélendő(bb) lesz v. szélsőséges túlzásba csap át, ill. ilyen módon vmivé válik’ ❖ [ha valaki] a’ külföldi irodalom müvei után sovárgásból nyelvtanulásra adta magát müveltsége idegen irányt veszen, ’s könnyen korcsmagyarra fajulhat (1841 Pesti Hírlap CD61) | Nyelv nélkül a legfinomabb érzések is alacsony irányt nyernének, s vadságra fajulnának (1843 Zimmermann Jakab 8560001, 6) | ha a népfelkelés tömegekben hoszabb időre rendeztetik, ez az ottani vidéken, elharapódzott anarchiát csak tágítja, az az rablásra fajul (1849 Kossuth Lajos CD32) | A csupa pajkosságon kezdődött tény, következésiben rablás s gyilkosságra fajulván, a hadi törvény lőpor s golyót mondott (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497002, 128) | minden időszakban volt egy uralkodó vonás, ízlés, hajlam, mely túlságra fajulván a társaságban, azzá fajult az irodalomban is (1861 Arany János C6505, 322) | udvarias vitatkozás, mely egy perczig sem fajul perlekedésre (1863 Jósika Júlia 8210001, 60) | A majdnem kétszáz esztendeig tartó surlódásnak, és olykor belháborúra fajuló ellenszenvnek ez a forrása (1880 Pesty Frigyes CD57) | Elégedetlenségök végre annyira fajult, hogy felmondották az engedelmességet s a szultánt arra kényszeritették, hogy békét kössön s hóditó terveit elejtse (1890 Acsády Ignác–Gindely Antal CD55) | Az első esztendő az összeszokásra volt szánva, a másik esztendőben a komoly küzdésre, a harmadik esztendő pedig, mikor már öklöződésre fajult volna a tusa, jött a búcsú (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | [Finnországnak] Németországhoz való viszonyát […] erősen zavarták a felemelt német agrárvámok, azonban a vámháborúra fajult ellentétet megszüntette az 1934 márc. 24-i német keresk. egyezmény (1935 RévaiNagyLex. C5717, 343).

3. fajul vmire (rég) ’〈vmely kárhoztatandó dolog elkövetésére, ill. elítélendő viselkedésre〉 vetemedik’ ❖ lopni tanulnak, és a’ dologtul egéſzen el-ſzoknak. Vétkekre fajulnak (1786 Kónyi János ford.–Tessedik C2734, 438) | célszerűbb volna ezen szabadcsapatokat, még mielőtt veszélyesebb kicsapongásokra fajulnának, a rendes zászlóaljakba beosztani (1849 Lukács Sándor 2012001, 25) | És élni fog, – menny, föld minden hatalma Zúdúljon bár fel, – mert élni akar; Öngyilkolásra hogy többé fajulna, Sokkal önérzőbb a magyar (1859 Arany János 8014098, 285) | Inti az asszonyt, hogy […] a kocsmát ne járja, hűtlenségre ne fajuljon (1860 k. Arany János C0641, 28) | Számitott-e arra, midőn egyedül ezen többség akaratát tartá a hazára nézve üdvösnek, hogy ha aztán e többség a féktelenségre fajul, a hazának megsemmisitését idézheti elő (1872 Tóvölgyi Titusz 8492011, 137).

3a. (rég, ritk) ’〈vmely módszer alkalmazására〉 kényszerül vki’ ❖ A kapaszkodó hajózás körül való kisérletek későbbi a mankós vagy mászóhajók (u. n. Grappins) alkalmazására fajultak (1895 PallasLex. CD02).

4. (ritk) ’〈vmely alakzat v. test〉 eredeti formáját elveszítve másféle alakzattá, ill. testté alakul át’ ❖ A nép hever, - de a vezér soká áll… - Felnőtt fiak hallgatnak oldalánál, - Vizsgálva a tájt hosszan szótlanul… A zöld hegyet, mely fenn szirtté fajul (1846 Tompa Mihály CD01) | Valamely gyürüs hegység a Hold szélén eszerint egyenes vonallá fajul, s igy a középtől távol eső tájak jellemének megismerése mindinkább nehezítve van (1895 PallasLex. CD02) | Ha n tart 0-hoz, akkor alakzatunk két egymást metsző szakasszá fajul (2000 Természet Világa ford. CD50).

4a. fajul vmire (rég, ritk) ’〈vmely élőlény v. testrész〉 természetes formáját elveszítve mássá v. másmilyenné válik’ ❖ Lábakra fajulnak karjai (1818 Verseghy Ferenc ford.–Ovidius C4442, 37) | [a poloska] eredetileg szőke faj, - mint a vaj; - de ha más ég alatt meghonosul, - mások vérén megpotrohosul: - barnára fajul akkoron (1858 Arany János CD01).

4b. fajul vkihez (rég, ritk) ’külső v. belső tulajdonságaiban hasonlóvá válik vkihez’ ❖ nem akar tökéletes vallomást tenni? Csak annyit ismer el, hogy mióta közénk keveredett, már hozzánk fajult; ráragadtak nemes bűneink (1880 Jókai Mór CD18).

5. (rég, ritk) ’〈élőlény〉 terméketlenné, meddővé válik’ ❖ Meddlni: meddlni, magtalanodni, […] gyümltstelenedni, fajúlni (1792 Kisded szótár C0816, 146).

Ö: el~.

Vö. CzF. fajúl · fajul; ÉrtSz.; TESz. faj; ÉKsz.