annál¹ mut hsz 0 (középfokú mn v. hsz előtt)

1. (középfokon hasonlító aránymondatokban, vele párhuzamos szerkezetű, minél, mennél, mentől von hsz-val kapcsolt mellékmondatok főmondatának utalószavaként) ’a mellékmondatban kifejtett cselekvés, minőség, mennyiség intenzitásával, fokával, mértékével arányosan kisebb v. nagyobb intenzitással, fokban, mértékben’ ❖ a’ békák pedig éjjel nappal ’sinatolnak a’ motsárban; mennél apróbb, és otsmányobb sár-tséplö tselédek, annál nagyobb a’ ſzájak (1774 Vajda Sámuel 7365003, 110) | A’ halom mennél közelebb esett, annál nagyobbnak látſzott (1805 Kis János¹ ford. 8240039, 94) | mentül elébb annál jobb (1857 Eötvös József 8126020, 249) | mentől kisebb a munkatermelő ereje, annál hosszabb a társadalmilag szükségelt munkaidő egy árú előállitására és annál nagyobb az árú értéke (1894 Mezőfi Vilmos 8309003, 47) | Elindultam tőled s mennél messzebb megyek annál közelebb jutok hozzád (1939 Kassák Lajos 9314071, 10) | Minél bonyolultabb egy szerkezet, annál hamarább elromlik (1983 Közhelyszótár 1066007, 255).

2. (partikulaszerűen) ’〈Az utalószói szerep elhomályosulásával, fokozásként.〉’

2a. ’〈a középfokú mn és hsz nagyobb fokának kif-ére〉’ ❖ ifjúságomtól-fogva ellenkeztem az e’ féle érzékenységekkel, még le-nem mondattam terméſzetemröl, mellyet egy Amazonnak tejével ſzopván üdöſsebb koromban annál inkább meg-erösítettem (1775 Zechenter Antal ford.–Euripidész 7386007, 10) | „Azt maga szántszándékkal tette velem, csakhogy engem bosszantson.” – mondá mérgesen. Én pedig annál jobban nevettem (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102008, 268) | Különösen Fiuméban szoktak ilyen cápák előfordulni, amelyek annál félelmetesebbek, mert észrevétlenül, sőt láthatatlanul lepik meg az embereket (1921 Nagy Lajos 9472022, 27) | Ne siessük el a dolgot. Annál mennyeibb lesz az örömünk (1985 Sütő András 9620022, 48).

2b. (hogy ksz-s mellékmondatokban) ’〈ua.〉’ ❖ [a gyökerestül kiásott gazt] közel egymáshoz rakásba kell-hordani, még pedig úgy, hogy belöl üres légyen, hogy igy annál elébb és jobban ki-ſzáradhaſson (1774 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332004, 34) | a’ Fejedelem a’ rendes fizetésen kivl eſztendnként egynéhány ſzáz forintot rendelt jutalom pénzl; azt akarván hogy az a’ jó ember annál könnyebben élhessen (1805 Kis János¹ ford. 8240039, 89) | hogy őket annál jobban megláthasd és megjegyezhesd magadnak: jer vonuljunk félre ama dombocskára, mely amott emelkedik s a honnét a hadseregeket áttekinthetjük (1875 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra 8170015, 73) | ha most az oroszok a németet sírba fektetik, akkor mink díszmagyarba szépen melléje fekszünk, hogy annál csinosabb legyen a temetés (1943 Gábor Andor 9163014, 13) | [a színész] még rá is játszik […] a kétértelműségre, hogy aztán annál világosabban derüljön ki természetes moráljának mozdíthatatlansága (1992 Almási Miklós 2027038, 42).

2c. (hiányos szerkezetű főmondatban) ’〈ua.〉’ ❖ Forgács! ma meg jőn a’ férjem. Gr. Forgács.: Annál jobb, én mindjárt elmegyek (1832 Rosty Zsigmond 8398001, 18) | Hogy tudsz felindulni egy ember szaván, aki már két hét óta részeg! – Igen! Ötven esztendő óta – vágott vissza zokogva a hölgy. – Annál inkább (1874 Jókai Mór CD18) | Hol van a grófnő? A városban? Vagy a villájában? Komornyik: Tegnap bejött a városba. Herceg: Annál rosszabb – azaz jobb, akarom mondani (1956 Németh László² ford.–Lessing 9485063, 10) | Mérgezett nyílként hatolt N. S. szívébe a felismerés, hogy él a földön egy ember, aki megveti és kineveti őt. Persze csak magában teheti ezt meg, félig lehunyt szemmel és rezzenetlen arccal – annál rosszabb, annál gyalázatosabb (1985 Eörsi István 9125024, 9).

2d. annál is inkább (okhatározói mellékmondat hiányos főmondataként) ’leginkább azért, különösen azért’ ❖ az ilyen színű dolog a falusi gazdák törvényit illeti, annál is inkább, hogy mixtim [= vegyesen] vadnak a pásztorok, katonából és jobbágyból állók (1783 A rendtartó székely falu 7154051, 216) | Megszoktuk már a német egységi törekvésre bizonyos gúnnyal tekinteni, annál is inkább, mert olly rég, olly sokfélekép kisérgették [= kísérelték] meg minden eredmény nélkül (1850 Pesti Napló 8658001, 2) | „Édes Marcell!” A néni ezért nagyon megharagudott, annál is inkább, mert Rózsika e kijelentésével egyidejűleg hozzásimult a vállamhoz (1894 Papp Dániel 8354002, 122) | Ez a kijelentés meglehetősen furcsa. Annál is inkább, mivel ezt a gondolatot lényegében megismétli később egy levelében is (1987 Dümmerth Dezső 1040002, 239).

2e. (szembeállító ellentétes viszonyban) ’〈a középfokú mn v. hsz nagyobb fokának kif-ére〉’ ❖ Ez [ti. a fekete nyári retek] levesesebb, és nem ollyan erős mint a’ következendő, nem is magvadzik szó nélkűl ollyan könnyen fel, mint az; de annál szabadabban elfajúl (1805 Pethe Ferenc 8364014, 172) | Hétfalunak a földmívelésre alkalmas térségen nagyon csekély területe van, de annál több erdősége volt régen (1873 Orbán Balázs 8340021, 104) | A szerző sánta, de a versek annál szabályosabbak (1934 Babits Mihály 9014135, 93) | [1848 decemberében] nem állt fenn egy jobboldali belpolitikai fordulat veszélye, ám annál erőteljesebb volt a fenyegető külső veszély (1992 Hermann Róbert 2012001, 8).

J: antul.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. az; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

annál¹ mutató névmási határozószó 0 (középfokú mn v. hsz előtt)
1. (középfokon hasonlító aránymondatokban, vele párhuzamos szerkezetű, minél, mennél, mentől von hsz-val kapcsolt mellékmondatok főmondatának utalószavaként)
a mellékmondatban kifejtett cselekvés, minőség, mennyiség intenzitásával, fokával, mértékével arányosan kisebb v. nagyobb intenzitással, fokban, mértékben
a’ békák pedig éjjel nappal ’sinatolnak a’ motsárban; mennél apróbb, és otsmányobb sár-tséplö tselédek, annál nagyobb a’ ſzájak
(1774 Vajda Sámuel)
A’ halom mennél közelebb esett, annál nagyobbnak látſzott
(1805 Kis János¹ ford.)
mentül elébb annál jobb
(1857 Eötvös József)
mentől kisebb a munkatermelő ereje, annál hosszabb a társadalmilag szükségelt munkaidő egy árú előállitására és annál nagyobb az árú értéke
(1894 Mezőfi Vilmos)
Elindultam tőled s mennél messzebb megyek annál közelebb jutok hozzád
(1939 Kassák Lajos)
Minél bonyolultabb egy szerkezet, annál hamarább elromlik
(1983 Közhelyszótár)
2. (partikulaszerűen)
〈Az utalószói szerep elhomályosulásával, fokozásként.〉
2a.
〈a középfokú mn és hsz nagyobb fokának kif-ére〉
ifjúságomtól-fogva ellenkeztem az e’ féle érzékenységekkel, még le-nem mondattam terméſzetemröl, mellyet egy Amazonnak tejével ſzopván üdöſsebb koromban annál inkább meg-erösítettem
(1775 Zechenter Antal ford.Euripidész)
„Azt maga szántszándékkal tette velem, csakhogy engem bosszantson.” – mondá mérgesen. Én pedig annál jobban nevettem
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Különösen Fiuméban szoktak ilyen cápák előfordulni, amelyek annál félelmetesebbek, mert észrevétlenül, sőt láthatatlanul lepik meg az embereket
(1921 Nagy Lajos)
Ne siessük el a dolgot. Annál mennyeibb lesz az örömünk
(1985 Sütő András)
2b. (hogy ksz-s mellékmondatokban)
ua.
[a gyökerestül kiásott gazt] közel egymáshoz rakásba kell-hordani, még pedig úgy, hogy belöl üres légyen, hogy igy annál elébb és jobban ki-ſzáradhaſson
(1774 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
a’ Fejedelem a’ rendes fizetésen kivl eſztendnként egynéhány ſzáz forintot rendelt jutalom pénzl; azt akarván hogy az a’ jó ember annál könnyebben élhessen
(1805 Kis János¹ ford.)
hogy őket annál jobban megláthasd és megjegyezhesd magadnak: jer vonuljunk félre ama dombocskára, mely amott emelkedik s a honnét a hadseregeket áttekinthetjük
(1875 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
ha most az oroszok a németet sírba fektetik, akkor mink díszmagyarba szépen melléje fekszünk, hogy annál csinosabb legyen a temetés
(1943 Gábor Andor)
[a színész] még rá is játszik […] a kétértelműségre, hogy aztán annál világosabban derüljön ki természetes moráljának mozdíthatatlansága
(1992 Almási Miklós)
2c. (hiányos szerkezetű főmondatban)
ua.
Forgács! ma meg jőn a’ férjem. Gr.gróf Forgács.: Annál jobb, én mindjárt elmegyek
(1832 Rosty Zsigmond)
Hogy tudsz felindulni egy ember szaván, aki már két hét óta részeg! – Igen! Ötven esztendő óta – vágott vissza zokogva a hölgy. – Annál inkább
(1874 Jókai Mór)
Hol van a grófnő? A városban? Vagy a villájában? Komornyik: Tegnap bejött a városba. Herceg: Annál rosszabb – azaz jobb, akarom mondani
(1956 Németh László² ford.Lessing)
Mérgezett nyílként hatolt N. S. szívébe a felismerés, hogy él a földön egy ember, aki megveti és kineveti őt. Persze csak magában teheti ezt meg, félig lehunyt szemmel és rezzenetlen arccal – annál rosszabb, annál gyalázatosabb
(1985 Eörsi István)
2d.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
annál is inkább (okhatározói mellékmondat hiányos főmondataként)
leginkább azért, különösen azért
az ilyen színű dolog a falusi gazdák törvényit illeti, annál is inkább, hogy mixtim [= vegyesen] vadnak a pásztorok, katonából és jobbágyból állók
(1783 A rendtartó székely falu)
Megszoktuk már a német egységi törekvésre bizonyos gúnnyal tekinteni, annál is inkább, mert olly rég, olly sokfélekép kisérgették [= kísérelték] meg minden eredmény nélkül
(1850 Pesti Napló)
„Édes Marcell!” A néni ezért nagyon megharagudott, annál is inkább, mert Rózsika e kijelentésével egyidejűleg hozzásimult a vállamhoz
(1894 Papp Dániel)
Ez a kijelentés meglehetősen furcsa. Annál is inkább, mivel ezt a gondolatot lényegében megismétli később egy levelében is
(1987 Dümmerth Dezső)
2e. (szembeállító ellentétes viszonyban)
〈a középfokú mn v. hsz nagyobb fokának kif-ére〉
Ez [ti. a fekete nyári retek] levesesebb, és nem ollyan erős mint a’ következendő, nem is magvadzik szó nélkűl ollyan könnyen fel, mint az; de annál szabadabban elfajúl
(1805 Pethe Ferenc)
Hétfalunak a földmívelésre alkalmas térségen nagyon csekély területe van, de annál több erdősége volt régen
(1873 Orbán Balázs)
A szerző sánta, de a versek annál szabályosabbak
(1934 Babits Mihály)
[1848 decemberében] nem állt fenn egy jobboldali belpolitikai fordulat veszélye, ám annál erőteljesebb volt a fenyegető külső veszély
(1992 Hermann Róbert)
J: antul
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. az; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások