átkarol ts ige 1a
1. ’〈vkit v. vkinek vmely testrészét〉 kar, ill. vki a karjával átfogja, átölel(ve tartja)’ ❖ Hideg testét liliommal fedem be, Hadd nyugodjon, úgy mint hajdan, ölembe’. Karjaimat felette kiterjesztem, Deli testét könnyeimmel feresztem. Átkarolnám, átölelném, de nincsen Az a lélek, a ki reám tekintsen (1811 Dukai Takách Judit 8117007, 63) | Dugovits Titus, a török zászlót a vár ormára feltüzni akaró török vitézzel, átkarolván őt, a sáncárkok mélységébe zuhant (1873 Hamary Dániel 8179005, 35) | Állt itt egyszer egy hatalmas fa, harom férfi sem karolhatta át a derekát (1894 Kóbor Tamás C2713, 166) | Márta és Vandál egymást átkarolva alszanak (1939 Sőtér István 9613005, 26) | karold át a vállam, úgy menjünk egymás lépéséhez igazodva (1956 Sarkadi Imre C0091, 470).
1a. (kissé rég) ’körülvesz, körülfog vmit’ ❖ a’ gömöre’ [= Bulbus urethrae, azaz a férfi húgycső barlangos testének végén levő duzzanat] hátulsó leggömbölyegebb részét [az azt körülvevő izom belső rétege] mint egy parittya karolja át (1848 Pólya József 8371002, 21) | Virágfüzér sötét hajába fonva Szép homlokát szeliden átkarolja (1884 Somló Sándor C3753, 27) | Három tenger karolta át Hatalmasan ez országot (1894 Várossy Mihály 8513035, 17).
1b. (irod) ’〈vmely érzés〉 betölt, elborít vmit, vkit’ ❖ az egész világot átkaroló jóakarat (1838 Lombok C0263, 14) | Az álom átkarolt (1839 Remény C3611, 80) | sokszor látlak ágyadon, Ha átkarol a fájdalom (1909 Kosztolányi Dezső 9359026, 14).
1c. (rég) ’átfog, felölel, magába foglal vmit’ ❖ Az isteni gondviselésnek müveletei az egész mindenséget átkarolják (1867 Vas Gereben C4385, 161) | A folyóirat a class. philologia egész mezejét fogja átkarolni (1879 Egyetemes Filológiai Közlöny C0098, 573).
1d. (rég) ’(szeretetével) támogat, felkarol, pártfogol vmit, vkit’ ❖ itt a’ bosszu’ ideje, mellyet én hőbben karolok át (1836 Gaal József C1790, 36) | az ellenzék vonakodék átkarolni az átalános szavazatjogot (1850 Kemény Zsigmond 8235037, 67) | Ki szívborúmban engem Nyíltan karoljon át, Őszinte kis körömben Elég a hű barát (1858 Sárosi Gyula C3704, 258) | [II. Józsefnek] korával együtt látszék nőni szenvedélye is ama tevékenységben, melylyel nemcsak a közügyeket karolta át, hanem alattvalóinak magán, családi viszonyaiba is oly örömest avatkozék (1863 Horváth Mihály 8189007, 220) | sok volt, a ki eltaszított, Ki ellenem tüzet szított, Csak egy, a ki átkarolt (1889 Rudnyánszky Gyula C3649, 13).
2. (Kat) ’〈katonai egység más katonai egységet v. vmely területet〉 bekerítő hadmozdulattal körülzár’ ❖ A hellének az ostromlók mozdulatain akartak uralkodni, mi pedig átkarolni akarjuk az ellenséget (1895 Bárczay Oszkár C0792, 121) | [Ali pasa szándéka] abból állott, hogy a török sereg számbeli túlerejére támaszkodva, a császáriak mindkét szárnyát átkarolja (1940 Bánlaky József CD16) | [Az orosz csapatok a Groznijtól keletre fekvő Argunnál] is csak átkarolták a várost, mintegy felkínálva az osztagoknak, hogy az utcai harcokat elkerülendő távozzanak a déli hegyvidék irányában (1999 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF. általkarol vagy átkarol; ÉrtSz.; ÉKsz.