befordít ts ige 4a4
1. ’vmit úgy helyez el, hogy vmihez képest merőlegesen, ill. vmi felé álljon’ ❖ A szászok kőházakban laknak, még falukon is, s cseréppel fedettekben, befordítva hosszában udvaraikra (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 141) | A’ tojások igen ügyesen vagynak elrendelve a’ hézak’ kímélésére ’s a’ melegség’ megtartására; a’ kis vagy hegyes vég közép felé van be fordítva, a’ másik pedig széle’ felé (1834 Fillértár 8623002, 156) | Az asszony elhúzta a kezét és újra elaludt… azaz befordította az arcát a kupé párnája felé… (1897 Mikszáth Kálmán CD04) | A befordított tálalópult is három, 60 cm-es alsó egységből áll (1998 Lakáskultúra CD39).
1a. ’〈járművet, ill. személyt〉 elejével, ill. arccal vmi felé irányít’ ❖ Ha a kegyes Egek egyszer Bihar Vármegyéböl szekerem rudját bé forditanák a’ hegyes Erdélbe (1799 Pyber Benedek CD40) | A’ tengerre hajóikat orrokkal bé-fordítják (1804 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2779, 71) | Megyünk, megyünk, se hátraarc, se be nem fordítanak balfelé valamelyik mellékutcába (1945 Szép Ernő 9665040, 50) | A rohamegység – morogja Molnár, és hirtelen mozdulattal befordítja motorja orrát két facsoport közé (1965 Dobozy Imre 9110002, 46).
2. ’〈járművet, tárolóeszközt〉 úgy irányít, ill. mozgat, hogy egyensúlyát vesztve feldőljön(, és tartalma kiömöljön)’ ❖ Látnivaló volt az embereken is, hogy talán rögtön befordítják a két kocsit a patakba (1924 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | – Megyek, – mondja önmagának Angelov s fölemeli a nagy klóros ládát a hordó peremére és befordítja (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 166) | Derűs arcunk akkor sötétül csak komorrá, ha gyanútlan autósként hótorlaszba futunk, ha egy szál ingben bőrig ázunk, vagy befordítja csónakunkat a Balatonba a vihar (1995 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’〈jármű, ill. tárolóeszköz tartalmát〉 ilyen módon vminek a belsejébe v. mélyére dönti, juttatja’ ❖ Ott voltam akkor is, midőn temették […], Beforditák az árokfélbe ott (1860 Jókai Mór C2349, 22) | a huszárló nem igen kereste, hogy merre egyenesebb s a czigány-ármádiát befordította egy árokba (1888 Szabó Endre C3766, 155) | [A szekéren] majd a falun túl viszem magukat, a folyóra, ahol segítenek magukon! Én azt értettem, hogy tán a falun túl befordít minket a Láposba (1921–1941 Tersánszky Józsi Jenő C5091, 329).
3. ’vmit, kül. ruhadarabot külső részével befelé fordít’ ❖ a ruhát ki- ’s bé-forditva hordozzák (1783 Magyar Könyvház C0292, 85) | Az özvegy befordítja [a táblát], akkor nincsen kiadó lakás (1894 Malonyay Dezső C3022, 147) | A népdal csinálója bizonyosan a subára gondolt, amit csakugyan kifordítanak s befordítanak (1912 Malonyay Dezső CD07).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, befordított; ÚMTsz.