bemohosodik tn ige 12a

1. ’mohával borítottá, mohossá válik’ ❖ a’ Régiség miatt bé-mohosodott Adorján Váráról (1785 Magyar Hírmondó C0273, 452) | zöld térről fölemelkedő hármas magas fehér sziklahegy, itt-ott bemohosodva (1859 Nagy Iván CD31) | [A kolostor] négyszögletű falának árnyékos oldalán üres kőpadokat mutatott az udvar. A félig bemohosodott ülőhelyeken máskor víg társaságok verődtek össze (1894 Papp Dániel 8354002, 119) | Emlékei elözönlötték, mintha valaki fölhúzta volna benne a múlt bemohosodott zsilipjeit (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 68) | Sajnos a síremlékek készítőjének kézjegyét egyiken sem lehet már megtalálni, a puha homokkő megkopott, bemohosodott (1961 Péczely Piroska CD52).

2. (rég) ’〈személy, ill. személynek vmely (szellemi) képessége, tulajdonsága stb.〉 eltompul, az újdonságok befogadására képtelenné válik’ ❖ ne hidd hogy a’ negédes dölföſség, dítsségre való vágyódás, avagy hívság indított vólna ezen tsekély Fordíttáſomnak veled való közlésére: Ingyen ſem; mert ſzívemet már annyira bé-mohoſodva lenni érezem, hogy tsupán tsak két dologra rugja-meg ollykor-ollykor magát, úgymint a’ Baráttságra és Jótéteményre (1793 Bessenyei Sándor 7045001, [b3v]) | még több igyekezetek meg tsökkentek, st bé mohosodtak vólna sikeretlenl; ha Excellentziádnak elevenít kegyes segedelmei által nem gyámolíttattak vólna (1799 Vályi András C4338, [VII]) | [Apja] biztos egy szót se ért abból, amit olvas. Bemohosodott, korlátolt, vén koponya (1922 Rab Gusztáv CD10).

Vö. CzF.; ÚMTsz.

bemohosodik tárgyatlan ige 12a
1.
mohával borítottá, mohossá válik
a’ Régiség miatt bé-mohosodott Adorján Váráról
(1785 Magyar Hírmondó)
zöld térről fölemelkedő hármas magas fehér sziklahegy, itt-ott bemohosodva
(1859 Nagy Iván)
[A kolostor] négyszögletű falának árnyékos oldalán üres kőpadokat mutatott az udvar. A félig bemohosodott ülőhelyeken máskor víg társaságok verődtek össze
(1894 Papp Dániel)
Emlékei elözönlötték, mintha valaki fölhúzta volna benne a múlt bemohosodott zsilipjeit
(1936 Berczeli Anzelm Károly)
Sajnos a síremlékek készítőjének kézjegyét egyiken sem lehet már megtalálni, a puha homokkő megkopott, bemohosodott
(1961 Péczely Piroska)
2. (rég)
〈személy, ill. személynek vmely (szellemi) képessége, tulajdonsága stb.〉 eltompul, az újdonságok befogadására képtelenné válik
ne hidd hogy a’ negédes dölföſség, dítsségre való vágyódás, avagy hívság indított vólna ezen tsekély Fordíttáſomnak veled való közlésére: Ingyen ſem; mert ſzívemet már annyira bé-mohoſodva lenni érezem, hogy tsupán tsak két dologra rugja-meg ollykor-ollykor magát, úgymint a’ Baráttságra és Jótéteményre
(1793 Bessenyei Sándor)
még több igyekezetek meg tsökkentek, st bé mohosodtak vólna sikeretlenl; ha Excellentziádnak elevenít kegyes segedelmei által nem gyámolíttattak vólna
(1799 Vályi András)
[Apja] biztos egy szót se ért abból, amit olvas. Bemohosodott, korlátolt, vén koponya
(1922 Rab Gusztáv)
Vö. CzF.; ÚMTsz.

Beállítások