bizalomteljes mn 15B (vál)
1. ’olyan 〈helyzet, viszony〉, amelyet a benne levők közti kölcsönös bizalom, a másikra való ráhagyatkozás, ill. bensőségesség jellemez’ ❖ Csak nagy vonásokban óhajtottam megemlékezni e hatalmas szellemről [ti. Andrássy Gyuláról], e tündöklő egyéniségről, úgy a mint abban a bizalomteljes viszonyban, melyre engem évek hosszú során át méltatott, megismerhetém (1891 Kállay Benjámin 8601001, 350) | szeretet- és bizalomteljes házasságban éltek (1997 Turbuly Éva CD52) | Sokkal bizalomteljesebb volt a [beteg és a betegjogi képviselő közötti] kapcsolat, ha a kezelőorvos maga mutatta be az új „kollégát” (1997 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’ilyen helyzetre, viszonyra valló, ill. vki v. vmi jóindulatáról, képességeiről, lehetőségeiről való meggyőződést tükröző 〈érzés, lelkiállapot, magatartás stb.〉’ ❖ bizalom-teljes pillantással kísérve esdeklését (1852 Fáy András¹ 8139004, 347) | bizalomteljes odaadásuk s ragaszkodásuk (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [Szűz Mária] szobrai képezik a kat. hivek kiváló s világszerte minden országban látható bizalomteljes tiszteletének tárgyait (1893 PallasLex. CD02) | bizalomteljes várakozásban (1932 Sinkó Ervin CD10) | A liberális nevelés érzelmi légköre jó, a gyermek-szülő kapcsolat bizalomteljes és kölcsönös elfogadáson alapul (1996 Magyar reformátusok CD1210).
1b. ’olyan 〈megnyilatkozás, gesztus stb.〉, amely vmely meghatározott ügyben a dolgok kedvező, előnyös alakulását várja, ill. amely vkibe vetett bizalmat fejez ki’ ❖ [vannak, akik] az egyesület bizalomteljes felszólitására évek óta még csak nem is válaszoltak (1841 Pesti Hírlap CD61) | Tegnap írt bizalomteljes levelére (1849 Kossuth Lajos CD32) | az Atya Isten minket az ő egyszülött fiában magához ölelt azért, hogy a mi atyánk legyen s a bizalomteljes imádkozásra buzdít bennünket (1909 Rábold Gusztáv ford.–Calvin CD1211) | gyakran vagyok tanúja az állam és a biztosítási önkormányzatok képviselői nem éppen bizalomteljes párbeszédeinek (1996 Országgyűlési Napló CD62).
2. (rég) ’fenntartások és tartózkodás nélküli, mások iránt bizalommal levő, ill. vkivel bensőséges, közeli viszonyban álló 〈személy〉’ ❖ a’ rendesen meghitt bizalomteljes vendégeket, miután a’ negyedik emeletre izzadva felfáradtak hozzá, – még az ebéd előtt mások kedvéért, kik csak amugy magoktól jöttek, a’ teremből is kivettet (1842 Pesti Hírlap CD61) | a fiatal, bizalomteljes, és épen ezért könnyen megcsalható császárt, a leghazugabb, legalávalóbb komediával, minőt valaha a világ látott, ámitották (1870 Papp Miklós ford.–Széchenyi CD1501).
Vö. ÉKsz.².