babuka¹ fn 6A (kissé rég, kedvesk)

1. ’〈megszólításként is:〉 csecsemő, (karon ülő) kisgyermek; baba’ ❖ leányka babukát mutatnak néki (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 26) | Édes dudu, duduskám, Szép babukám, babuskám, Alakom, angyalkám, Pintyőke madárkám! (1846 Népdalok és mondák C2981, 9) | leült a szoba közepére és csicsisgatta a babukáját (1893 Benedek Elek C0934, 27).

2. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈kül. nő kedveskedő v. bizalmas(kodó) megszólításaként:〉 baba’ ❖ babukám, sohasem foglak megúnni [– mondja a pap a feleségének] (1912 Móricz Zsigmond C3211, 21) | Palyáné visszanyerte a vidám arcát, a kedélyes hangját: – Nohát babukám, nem is álmodtuk ezt az örömet. Jól utaztál? – Pompásan babukám. Bécsből egy női félszakaszban egyedül jöttem (1927 Szép Ernő 9665043, 92) | Anna bosszúsan kacagott. – Fia az ördög, aki elvigye! Nézd csak a kis Misut, hogy komázik! Hány esztendős, babuka? (1927 Kardos László CD10).

J: babuci, babuska.

babuka¹ főnév 6A (kissé rég, kedvesk)
1.
〈megszólításként is:〉 csecsemő, (karon ülő) kisgyermek; baba
leányka babukát mutatnak néki
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
Édes dudu, duduskám, Szép babukám, babuskám, Alakom, angyalkám, Pintyőke madárkám!
(1846 Népdalok és mondák)
leült a szoba közepére és csicsisgatta a babukáját
(1893 Benedek Elek)
2. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel)
〈kül. nő kedveskedő v. bizalmas(kodó) megszólításaként:〉 baba
babukám, sohasem foglak megúnni [– mondja a pap a feleségének]
(1912 Móricz Zsigmond)
Palyáné visszanyerte a vidám arcát, a kedélyes hangját: – Nohát babukám, nem is álmodtuk ezt az örömet. Jól utaztál? – Pompásan babukám. Bécsből egy női félszakaszban egyedül jöttem
(1927 Szép Ernő)
Anna bosszúsan kacagott. – Fia az ördög, aki elvigye! Nézd csak a kis Misut, hogy komázik! Hány esztendős, babuka?
(1927 Kardos László)

Beállítások