dal fn 4A8  dall (rég)

1. (tulajdonnév részeként is) (Zene) ’〈műfaji kategóriaként is:〉(hangszeres kísérettel ellátott) egy- v. többszólamú, egytételes vokális mű, kül. népdal, műdal, sláger, amelyre a szöveg és a dallam (művészien megformált) egysége, strofikus tagolódás, ritmikai egyenletesség, egyszerű, zárt dallamvilág jellemző’ ❖ a’ taktusra- és ritmusra-vett valóságos dalnak eredetét, mivóltát, és a’ tánttzal-való terméſzetes ſzövetségét-is, fáradttság nélkl által-láthattyuk (1792 Verseghy Ferenc ford. 7448017, 206) | Piry Czirjek érsekujvári prof. 36 dalból álló gyüjteményt [küldött be a Kisfaludy-társaság népdalgyűjtési felhívására], mellyeket különböző helyeken és vidékeken hallott (1844 Pesti Hírlap CD61) | Makrai Erzsi úrhölgy szép hanggal és finom kidolgozással énekelte Liszt néhány dalát (1911 Zenelap 2117002, 13) | Az eddigi kutatások alapján úgy látszik, hogy egyik legnépszerűbb dalunk, a Kossuth-nóta Szegeden született (1968 Bálint Sándor 9022002, 136) | Beszéljünk nyíltan: dalokat szeretni, slágereket, nótákat szeretni „giccses” dolog. A komoly zeneértő elhúzza a száját (1980 Kerényi Grácia 9324044, 147) | alkotóművészetükben az irodalom és a zene szintézisére törekszenek […], így jöhetett létre például Durkó Zsolt Halotti Beszéd (1967–1972) oratóriuma és Kurtág György Négy dal Pilinszky János verseire (1981 Szabolcsi Miklós CD53) | Galgamácsai népszokások dalai sorjáznak a lemezen az évszakok rendje szerint: Farsang, Tavasz, Nyár, Ősz, Tél (1987 Moldován Domokos 1111004, 267) | Az eredeti Beatrice […] néhány dalával (Boldog szép napok, 8 óra munka, Pancsoló kislány) még a slágerlistákra is felkerült (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈közelebbről meg nem határozott műfajú v. típusú vokális zenemű, ének megnevezéseként〉’ ❖ Iſten Mindenhatóságát víg dal, víg énekek hangja Égig, Egeknél is fellyebb emelítse (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 89) | Néki fársángi dal a halotti ének (1834 Tiboldi István C4163, 13) | Az anyóka kalácsot dagasztott s uram bocsáss, valami száz esztendő előtti dalt dudorászott (1899 Mikszáth Kálmán C3106, 8) | Körül hömpölyög minden meglévő ország éneke, A barátság, bor és szerelem germán dalai, Ir balladák, táncok, víg szökellés – angol nóta, Francia énekek (1920 Pásztor Árpád ford.–Whitman CD10) | A történelmi tékozlás hangzik ki [Bereményi Géza] Cseh Tamásnak írott, dramatikusan szituált dalaiból (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1b. ’ezek vmelyike mint (szöveg nélkül hangzó v. hangszeren megszólaltatott) zenei motívum, dallam’ ❖ [a pásztor] kezivel billegteti sípját, És klömb klömb dalt perget rajta (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 43) | egész héten át a vasárnapi előadáson hallott dalokat dúdolgatja (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Schenk hadnagy] nem dalt penget, csak ugy olvasás közben kezében van a gitár és néha penget egyet rajta (1927 Markovits Rodion 9423005, 264) | [azon a tavaszon] ezt a dalt fütyörészte az egész város (1941 Ottlik Géza 9496002, 168) | belevágok a kis zongorámon a Pici Paci dalába (1988 Lengyel Péter 9397007, 232).

1c. ’dalolás, éneklés mint tevékenység, ill. énekszó, énekhang’ ❖ nyelvét illy dalnak ereſzté (1787 Rájnis József ford.–Vergilius 7201001, 220) | bor s dal mellett Vígad a világ! (1845 Petőfi Sándor C3506, 342) | a pohárcsengés dallal csendül össze (1895 Telekes Béla C4102, 80) | belefáradt a táncba, a dalba (1915 Barta Lajos CD10) | Daltól hangos a határ (2000 Új Könyvek CD29).

2. (tulajdonnév részeként is) (Irodt) ’〈műfaji kategóriaként is:〉 rendsz. egyszerűbb érzelmet közvetlenül, személyes módon kifejező, egységes hangulatú, kisebb terjedelmű, áttekinthető, világos szerkezetű, ált. strofikus felépítésű lírai költemény’ ❖ M. J. Neve Napjának Vegs Elbútsúztatására Költött Lantos Dal (1777 Tóth Farkas C6803, 1) | [Kazinczy] versei már szép kötetet tésznek: ódák, dalok, levelek és epigrammok azok (1810 Szemere Pál 8439067, 302) | Mig olvassátok tőlem A tréfás dalokat, Nem sejtitek, hogy néha Szivem majd megszakad (1844 Petőfi Sándor C3506, 166) | A zenei irályt leginkább oly művekben használjuk, melyek tartalmilag is rokonok a zeneművészettel. Ilyenek az alanyi költészet termékei, kivált a dalok (1870 Névy László 8334007, 115) | Boldog, szomorú dal (1917 Kosztolányi Dezső CD01) | [Weöres Sándornak] a dal műfajában írt legszebb verse ebben a korszakban a Tavaszi virradat című hajnalköszöntő volt (1983 Kenyeres Zoltán 9322001, 118).

2a. ’〈közelebbről meg nem határozott műfajú v. típusú költői alkotás, vers megnevezéseként〉’ ❖ Jó Mápes, e’ gyönyör dalban mért hazudtál? Hogy ſzép verſet írni tsak réſzeg fvel tudtál (1790 Ráday Gedeon¹ 7463021, 294) | Csatázok verseimmel… egy-egy Harcos legény minden dalom (1847 Petőfi Sándor CD01) | Sejtő, beteg és finom a dalod. És akarod még mindíg a babért, Akarod, akarod? Dalaid könyvét dobd a tűzbe be (1907 Ady Endre C0536, 81) | és ti, a gazdák isteni támogatói, faunok, jöjjetek el s ti, a rengeteg erdők lányai, nimfák: dalba fogom jótetteitek! (1976 Csorba Győző ford.–Vergilius 9091051, 9).

2b. (irod) ’〈ált. a művészi értékű szépirodalomra, kül. a verses, lírai alkotásra vonatkoztatott fogalomként:〉 költészet’ ❖ Nyert a magyar dal, a midőn görög Tetőkre léptetett (1809 Kazinczy Ferenc CD01) | A’ dal’ hatalmát add nekem, sors! (1837 Vörösmarty Mihály 8524253, 215) | Kit a dal istene Szent csókjával füröszt, Első vagyok, hazám, Színházad népe közt (1843 Petőfi Sándor 8366007, 26) | Nincs örömem a tavaszban, … Dalban, harcban, borban, nőben. … Én kidőltem… (1909 Ady Endre C0536, 322) | A dal madárrá avat (1946 Magyar nyelv és irodalom CD13) | Az élet és a mulandóság, a lét és a pusztulás között a vers, a dal, az alkotás a feloldó és győzedelmeskedő harmadik (1983 Kenyeres Zoltán 9322001, 137).

2c. (rendsz. -ra raggal) ’költői tevékenység, versírás’ ❖ Dallokra, éneknek gyermekei, A’ Kárumnál nyert diadalról! (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson C2528, 172) | Dalra, dalnok, ősz vagy ifjú, a’ ki dalhoz értesz (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 997) | A haza lelkesítsen dalra? (1900 Ady Endre C0534, 262) | a megnyerő állat [ti. a mókus] már a költőket is dalra lelkesítette (1929 Az állatok világa ford. CD46) | ó a szabadságról fogtam dalba én itt! (1930 Illyés Gyula CD10).

3. (gyakr. birtokszóként) (irod is) ’〈kül. madár v. vmely természeti jelenség, dolog által kibocsátott v. keltett (dallamos) hang(sor) megnevezéseként〉’ ❖ Itt e’ parton, hol száraz levelek Gyászos dalt hallatnak fülemmel, Mellyekkel úgy játszanak a’ szelek, Mint a’ sors az én életemmel (1795 Kis János¹ 8240024, 120) | Bátya, mi bús dallal feleselnek az erdeji bértzek? (1817 Vörösmarty Mihály 8524005, 44) | a zengő madarak Dala eget-földet betölt (1848 Petőfi Sándor C3508, 65) | Az ágyuzás elkezdődött, e rettenetes harczi dal, melynek első hangjaira a legtapasztaltabb harczos is remeg (1872 Zichy Géza 8538020, 273) | Az esteli csendben az őszi bogár szomorú pri-pri dala szól már (1903 Gárdonyi Géza CD10) | A víz csobog, finom és halk dal ez (1956 Nők Lapja aug. 9. C1503, 17) | [Az erdei pacsirta] dala kellemes, „dlü-dlü-dlü” és „lu-lu-lu” folyamatos strófákból áll (1995 Magyarország állatvilága CD14).

Ö: altató~, betét-, betyár-, bor~, bölcső~, búcsú~, csata~, dajka~, gúny~, gyermek~, hattyú~, helyzet~, hős~, játék~, kar~, madár~, munka~, mű~, nász~, nép~, paraszt~, tánc~, tömeg~; a -dal címszó alatt: bányász~, csikós~, gyász~, hála~, halász~, juhász~, katona~, öröm~, panasz~, tengerész~, vadász~.

UB: -csokor, -kincs.

ÖU: arató~, báj~, béres~, csalogány~, diák~, halál~, harc~, honfi~, honvéd~, huszár~, kabaré~, matróz~, mellék~, pacsirta~, reklám~, sír~, szirén~, trubadúr~, tücsök~, varázs~.

ÖE: ~csarnok, ~egyesület, ~egyveleg, ~estély, ~forrás, ~gyűjtés, ~ítész, ~kar, ~művészet, ~óra, ~sorozat, ~szak, ~szerű, ~szerűség, ~színmű, ~szó, ~társaság, ~termés, ~termő, ~ünnep, ~verseny, ~világ.

Sz: dali, dalocska, daltalan, dalú.

Vö. CzF. dal², dall¹; ÉrtSz.; TESz. dalol; ÉKsz.; ÚMTsz.