csaó msz 0csau (kissé rég)

’〈közvetlen viszonyban tegeződő köszönésként〉’ ❖ Szervusz, művelt nyugat! Pá, csau, puszi!… (1907 Ambrus Zoltán C0596, 286) | Mi van? Züllesz [ti. az italboltban]? Mért nem az asszonykát boldogítod? Szia és csau! Üdvözlégy Ádám! (1962 Népszabadság okt. 2. C4814, 6) | – Csaó, drágám. – Ne mond (sic) mindig, hogy csaó. Abszolút hülye beszéd (1973 Hernádi Miklós 1066004, 340) | értettem, szedem magam, rohanok, nem, nem vágódom hanyatt… igenis, csao (1981 Tandori Dezső 9703001, 39).

Vö. ÉKsz.; IdSz. 1994 ciao!; IdSz. 2002 csaó!.

csaó mondatszó 0
csau 0 (kissé rég)
〈közvetlen viszonyban tegeződő köszönésként〉
Szervusz, művelt nyugat! Pá, csau, puszi!…
(1907 Ambrus Zoltán)
Mi van? Züllesz [ti. az italboltban]? Mért nem az asszonykát boldogítod? Szia és csau! Üdvözlégy Ádám!
(1962 Népszabadság okt. 2.)
Csaó, drágám. – Ne mond (sic) mindig, hogy csaó. Abszolút hülye beszéd
(1973 Hernádi Miklós)
értettem, szedem magam, rohanok, nem, nem vágódom hanyatt… igenis, csao
(1981 Tandori Dezső)
Vö. ÉKsz.; IdSz. 1994 ciao!; IdSz. 2002 csaó!

Beállítások