dögleszt ts ige 5b2

(kissé durva) ’〈állato(ka)t〉(tömegével) pusztít, öl’ ❖ [a lovakat] a’ hideg rakásra Döglesztené (1789 Gvadányi József C1925, 142) | jól mulatok, akár kutya a kútban, mikor vödörrel verik a fejét. Mert néhol úgy döglesztik a kutyát a haragosok határkútjaiban (1974 Tóth Béla² 2049010, 23).

a. (durva, pejor) ’〈annak kif-ére, hogy (nagy tömegben) emberek pusztulását okozza vki〉’ ❖ mintha a minisztériumokban egyebet se csinálnának, mint csak azon törnék a fejüket, hogy miképen lehet ezt a szerencsétlen országot éhen dögleszteni (1917 Népszava márc. 15. C7485, 6) | Mi döglesztettünk magyar bakákat dermedt mezőkön Szibériában (1930 Fekete Lajos² CD10).

Ö: meg~.

ÖU: bele~, ki~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dög; ÉKsz.; ÚMTsz.

dögleszt tárgyas ige 5b2
(kissé durva)
〈állato(ka)t〉 (tömegével) pusztít, öl
[a lovakat] a’ hideg rakásra Döglesztené
(1789 Gvadányi József)
jól mulatok, akár kutya a kútban, mikor vödörrel verik a fejét. Mert néhol úgy döglesztik a kutyát a haragosok határkútjaiban
(1974 Tóth Béla²)
a. (durva, pejor)
〈annak kif-ére, hogy (nagy tömegben) emberek pusztulását okozza vki〉
mintha a minisztériumokban egyebet se csinálnának, mint csak azon törnék a fejüket, hogy miképen lehet ezt a szerencsétlen országot éhen dögleszteni
(1917 Népszava márc. 15.)
Mi döglesztettünk magyar bakákat dermedt mezőkön Szibériában
(1930 Fekete Lajos²)
ÖU: beledögleszt, kidögleszt
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dög; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások