ereszalj fn 2A

1. ’az eresz alulsó (bedeszkázott) része, ill. a házfal és az eresz által határolt térrész v. az eresz alatti talajrész’ ❖ Traufe, die; tsepegő; ereszally; stillicidium (1823 Német–magyar–deák lexikon C3048, 620) | Visszatér az ereszaljunk Csicsergő lakója (1926 Pesti Hírlap márc. 14. C5674, 40) | Az alkony olyan csöndesen ereszkedik alá, mint szemben velem az a keresztespók a présház ereszaljáról (1944 Pesti Hírlap márc. 30. C5692, 3) | A hagyományos deszka ereszaljakat váltja fel ez a házilag is felszerelhető, festett alumíniumból készült elem (1997 Lakáskultúra CD39) | Az ember ilyenkor [ti. zivatar idején] ereszaljra vágyik (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég v. nyj) ’〈a ház hosszanti oldalán v. annak egy részén:〉 az eresz meghosszabbítása és rendsz. oszlopokkal való alátámasztása révén kialakított (nyitott) tornác v. előtér’ ❖ A hosszu pipájú Marjai bácsi is átrontott e hirek hallatára Serkédi uramhoz, ki szomorú egykedvüséggel szivta az ereszaljban makra-pipáját (1886 Fővárosi Lapok C8102, 1467) | A tornác, a széles ereszalj minden falusi háznak szükséges kelléke (1961 Buga László 9075001, 199) | Az ereszalj kiképzésénél a tetőzetet tartó keresztgerendákat meghosszabbították, a falsíkon kívülre kiugratták úgy, hogy a talpszelemen a faltól 60–80 cm-re vagy még messzebb került (1977 NéprajziLex. CD47).

J: ereszalja.

Vö. CzF. ereszalj · ereszaly; ÉKsz. ereszalja

ereszalj főnév 2A
1.
az eresz alulsó (bedeszkázott) része, ill. a házfal és az eresz által határolt térrész v. az eresz alatti talajrész
Traufe, die; tsepegő; ereszally; stillicidium
(1823 Német–magyar–deák lexikon)
Visszatér az ereszaljunk Csicsergő lakója
(1926 Pesti Hírlap márc. 14.)
Az alkony olyan csöndesen ereszkedik alá, mint szemben velem az a keresztespók a présház ereszaljáról
(1944 Pesti Hírlap márc. 30.)
A hagyományos deszka ereszaljakat váltja fel ez a házilag is felszerelhető, festett alumíniumból készült elem
(1997 Lakáskultúra)
Az ember ilyenkor [ti. zivatar idején] ereszaljra vágyik
(2002 Magyar Hírlap)
2. (rég v. nyj)
〈a ház hosszanti oldalán v. annak egy részén:〉 az eresz meghosszabbítása és rendsz. oszlopokkal való alátámasztása révén kialakított (nyitott) tornác v. előtér
A hosszu pipájú Marjai bácsi is átrontott e hirek hallatára Serkédi uramhoz, ki szomorú egykedvüséggel szivta az ereszaljban makra-pipáját
(1886 Fővárosi Lapok)
A tornác, a széles ereszalj minden falusi háznak szükséges kelléke
(1961 Buga László)
Az ereszalj kiképzésénél a tetőzetet tartó keresztgerendákat meghosszabbították, a falsíkon kívülre kiugratták úgy, hogy a talpszelemen a faltól 60–80 cmcentiméter-re vagy még messzebb került
(1977 NéprajziLex.)
Vö. CzF. ereszalj · ereszaly; ÉKsz. ereszalja

Beállítások