bomol l. bomlik

bomlik tn ige 16a  bomol (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: vál)

1. (átv is) ’〈vminek a fűzése, fonása, varrása, csomózása, szövése, ill. az így készített v. egybeillesztett dolog〉 kezd szétnyílni, foszlik, feslik’ ❖ Már tova hányatik Hajód, vitorlád már szakadoz, bomol (1817 Vörösmarty Mihály C4540, 53) | Kezd árva hazánk Rablánca bomolni (1840 Sárosi Gyula 8404003, 132) | [a mester] saját kezeivel kötözi össze a bomlott nádtetőt (1856 Jókai Mór C2257, 118) | ruháján a zöld máslik bomlanak (1936 Babits Mihály C0695, 455) | fejdíszek hullnak, szoknyák bomolnak (1958 Weöres Sándor ford.–Csü Jüan 9788283, 66) | Mivel a lábbeli az orr- és sarokvarrásoknál bomlik leghamarabb, az „egybeszabott” vagy „egybevarrott” bakancs tovább tartott és igen kedvelt volt (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. ’〈vmely kötelék, kapcsolat stb.〉 megszűnik, felbomlik’ ❖ a frigy bomolva maradt (1853 Karacs Teréz 8219002, 192) | A koalíció bomlik, az általános választói jognak jönnie kell (1907 Ady Endre CD0801) | kemény alkuk szövődnek és bomlanak (2000 Figyelő CD2601).

2. (átv is) ’〈rügy, virág stb.〉 nyílik, feslik’ ❖ az eperfát lesem … bomlik a rügye (1857 Boross Mihály C1157, 143) | E korból oly mesés kor bomol, S jövő dalos regél! (1876 e. Tóth Ede 8486023, 122) | rózsa s tulipán bomlik (1918 Lesznai Anna 9398008, 141) | a hajógyári sziget füzein sárgásan bomlott a lomb a [víz]tükörben sodródó ágakon (1986 Nádas Péter 9466005, 523).

3. ’alkotórészeire, darabjaira esik, hullik vmi’ ❖ Recsegés, ropogás hallik mindenfelé, Bomlik, törik, szakad minden ezerfelé (1789 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | a bomló ablaktáblákon átvonult lég (1847 Kemény Zsigmond 8235020, 127) | [Péter] vesszővel rácsapott a pálinkás asztalra, amely rögtön darabokra bomlott (1936 Tamási Áron 9701012, 268) | a füstölt hús […] főzéskor szálaira bomlik (1994 Frank Júlia CD19).

3a. ’〈anyag, vegyület〉(folyamatosan) alkotóelemeire válik szét’ ❖ mikor a’ Szelek keveſet funak, melly miatt oſztán valamint az álló viz, ugy ſzintén az nem ingatott levegö ég meg-romlik, ’s bomlik, ’s az élö teſtnek belsö réſzeit-is eképpen meg-rontya, büzhitti (1791 Csapó József 7062012, 160) | Az erjedésnél a cukor borszeszre és szénsavra bomlik (1865 Iványi Andor 8666001, 268) | az atom magától is bomlik, s radioaktív sugárzást kelt (1982 Berend T. Iván 9049003, 55) | Az aroma- és az illatanyagok fényben és nedvességben hamar bomlanak (1989 Frank Júlia CD19) | Trágyában és bomló szerves anyagokban gazdag talajokban él a sötét barnásvörös színű trágyagiliszta (1995 Magyarország állatvilága CD14).

3b. ’〈holttest〉 oszlani kezd, bomlásnak indul’ ❖ bomlandó teste feloszlott A’ vékony levegőben (1851 Egyed Antal ford.–Ovidius C1554, 114) | Itt hajdan gyilkosság esett és a sötét faburkolat alatt nesz nélkül bomlik a hulla (1909 Babits Mihály 9014022, 64) | egy már erősen bomló, felismerhetetlen holttestet (2000 Magyar Hírlap CD09).

3c. (rég) ’〈építmény, fal〉 szétomlik, összedől’ ❖ És, mikor már minden mulandó idnek vége léſzen, a’ természetnek épülete omlik, bomlik, a’ végs itéletnek napján fel támadott tesſteddel egygyetemben a’ menynyei atyádnak orſzágában örök boldogſágra emeltetel (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 108) | Pénzzel épl ’s bomlik sok ers kerítés (1783 Pálóczi Horváth Ádám 7257001, 43) | Reszket Eger, mint nyárfalevél, valamennyi kövével. Tornyai bomlanak, őrfalait gyéríti az omlás (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | ha a’ Dráva és feketevizi berek közt csak most hamarjában végmentesitésül készitett töltésünk […] bomolni kezd (1844 Pesti Hírlap CD61) | [A beomlott ócska ház] felheccelt egy éjszaka minden Bontás alatti házat: Inogjatok, bomoljatok, Dűljetek be legott (1911 Tóth Árpád CD01).

3d. ’〈társaság〉 feloszlik, szétszéled’ ❖ úgy hiszik, hogy Kiovból … bomlik a’ Kompánia (1787 Magyar Kurír C0312, 250) | zsibongó zajjal kezdett bomlani a társaság (1853 Jókai Mór CD18) | A téren éppen bomlott a piac. Egy kofalány, kilökve a fapeceket, éppen lecsukta óriás ernyőjét (1923 Babits Mihály 9014131, 207).

3e. (rég) ’〈folyóvíz〉 medréből kiáradva szétterül’ ❖ milyen szép parkok, paloták lesznek valamikor itt, ezen a helyen, hol most a víz bomlik (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | Azt mondják, bomlik a Tisza, sok a viz benne (1880 e. Csepreghy Ferenc C1284, 263).

4. ’(két v. több részre, ill. részeire, elemeire) különül, szétválik vmi’ ❖ A varchonita nép megnagyobbodva, lassankint két részre kezde bomlani; az, mely Kínához közelebb volt, nevezte magát töröknek, amelyik Perzsiához esett, ogurnak (1851 Jókai Mór CD18) | [a dialektikus módszer] jellemző vonása, hogy minden fogalom ellentéteket foglal magában, minden fogalom fejlődésen megy keresztül; e fejlődés közben amaz ellentétekre bomlik, de csak azért hogy azután uj, magasabb egységbe összefoglalódjék (1893 PallasLex. CD02) | Nemzedékek élik le életüket a regényben, egy nagy család éli életét, mely részekre bomlik, s a részek külön növekednek (1937 Radnóti Miklós 9543014, 522) | [A táncos körjátékban] a kör közepén egy pár táncol, vagy a kör is párokra bomlik (1982 NéprajziLex. CD47) | a prizmán megtörve a fehér fény a szivárvány színeire bomlik (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | A sok ágra bomló családban a XIX. század végétől a földes gazdák mellett kereskedő, hivatalnok, napszámos is akad (2000 Füvessy Anikó–Vadász István CD36).

5. ’〈vmely (egyensúlyi) állapot, vminek az egysége, ill. vmi egyensúlyi, működési állapotában〉 fenntartó erejét vesztve kezd megszűnni’ ❖ Has-fájás miatt-is bomlott egéssége (1777 Kónyi János C2731, 168) | a’ benne lakók’ erkölcse bomolván (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 194) | Bomlik az összhang, kész a zürzavar (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare CD11) | a gyomra s feje bomlik tőle [ti. a bortól] (1898 Budapesti Szemle C0061, 100) | Bomlik a drága tudat maga! (1973 Kiss Benedek 9336040, 69) | a régi zárt paraszttársadalom bomlik (1974 Béládi Miklós 9039001, 161) | az önként vállalt fegyelem bomlott (1997 Magyar Könyvszemle CD40).

5a. ’szertelenül viselkedik, bolondozik’ ❖ Ne bomolj, domine! mond … Békesi (1844 Jósika Miklós C2389, 67) | A zöldséges asszony … boldogan emlékezik vissza a maga édes fiatalságára mikor még ő vele bomlott egy hajdani mészáros-legény (1876 Ágai Adolf C0547, 143) | Odafent az emeleten a táncosnők rúgták a port, részeg nagyurak bomlottak, cigányok lábujjhegyre állva muzsikáltak (1920 Krúdy Gyula CD54) | – Ne kergülj, Kisjózsi! Ne bomolj! Hányszor mondjam még, ne okvetetlenkedj Rámosyval! (1966 Győry Dezső 9209015, 10) | Már pedig, ha merne, mind Szívesen bomolna! (1980 Mészöly Dezső ford. 9437007, 155).

5b. ’sóvárogva vágyódik vmi v. vki után, rajongva lelkesedik vkiért, vmiért’ ❖ Ha a pedánsokért ugy bomlanám, mint Te, hozzám illő férjnek tartanám (1869 Arany László ford.–Molière C3173, 184) | [a huszonnyolc éves fiatalember] asszonyok után bomol, a helyett hogy becsületes életpálya után nézne? (1883 Wohl Stefánia 8530002, 40) | A fehérnép bomlik a selyem után (1909 Malonyay Dezső CD07) | Mivé lett az a síma homlok, A szem fölött a karcsu ívek, S amiért annyi férfi bomlott, A tágra nyílt, bűvös tekintet (1942–1966 Mészöly Dezső ford.–Villon 9437023, 238) | Több minden orvosnál és ügyvédnél. A nők bomlanak érte (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 64).

5c. ’szerelmes lesz, belebolondul vkibe’ ❖ Fülig a lányba bomlott Az ifjú Ali bég (1895 Makai Emil 8290011, 38) | Egymásba bomlottak (1898 Csulak Lajos C1344, 50).

6. ’〈vmely nagyobb egység〉 kisebb egységekre tagolódik, ill. kisebb részekből áll’ ❖ Minden, ami van, végelemzésben szám, kiterjedés, alak vagy ez elemek kombinációja s a világ anyaga mekánikai elemekre bomlik. A tudomány haladása abban van, hogy az összetettet elemeire bontjuk, a különöst az egyetemesbe oldjuk, a minőségeket mennyiségekbe (1893 PallasLex. CD02) | [a mongol] számos nyelvjárásra bomlik (1937 Zsirai Miklós 9805001, 19) | a régi [finn] runók formája a nyolcszótagos verssor – az „ősi nyolcas” – mely két, vagy három hangsúlyos ütemre bomlik (1956 Rácz István 2051067, 60) | a több kistájra bomló Tiszántúl (1991 Magyar néprajz CD47).

Ö: el~, fel~, ki~, le~, meg~, szét~.

ÖU: bele~, össze~, széjjel~, szerte~.

Vö. CzF. ~, bomló, bomlott, bomol; ÉrtSz.; TESz. bont; ÉKsz.; SzT.